Jövőkép a modern kultúrában, Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték | Pedagógiai Folyóiratok


Önfejlesztési jövőkép

Művészettörténeti korszakokXX. Kezdete az es évtizedre tehető. Történelmi hátterét a posztindusztriális társadalom adja, a technikai fejlődés új vívmányai. Általános jelenség lett a kétség, a jövőkép bizonytalansága, a személyiség tartalmainak és kibontakozásának kérdésessége. A posztmodern kultúrában a modernitás általános jellemzői változatlanul érvényesek: a hagyományos klasszikus világkép válsága, az egyén és így a művész helyzetének problematikussága, valamint a nyelv kifejező erejének korlátozottsága.

a rossz látással járó szülés következménye

Mindehhez hozzájárul a posztmodern kultúrában: a modernizmus főképp az avantgárd általános kritikája, ill. Az irodalom posztmodern jelenségei: az intertextualitás, a szövegtípusok vegyítése, a nézőpontok és hangnemek váltogatása. A hangnem és a beszédmód személyes lesz, a regionális sajátosságok és színezetek a látótérben kerülnek és kifejeződnek, a történetiség és a szűkebb-tágabb helyi tradíciók is reflektorfénybe kerülhetnek.

A kultúrtörténet korábbi szakaszai, mozzanatai mint a jelen identitás megértéséhez segítséget adó tényezők fontosak. Szerepet kap a kultúrtörténeti kontinuitás és a kultúra komplexitása, a különféle tudatformák művészet, tudomány, teológia, pragmatika stb.

A posztmodern nyelvszemlélet kérdőjele miatt az irodalmi szöveg jelentése meghatározhatatlannak látszik, az újraolvasások és újraértelmezések a mű relativizmusát csaknem végtelenné növelik. Előtérbe kerül a szöveg poétikai megformáltsága. Az epikában a történet helyett szövegek újraírása, újraértelmezése, szövegek közti kapcsolatok keresése uralkodik.

Derrida Jacques, francia tudós, a posztmodern nyelvfilozófia megalkotója, a "logocentrizmus" lerombolója.

látásélesség 0 9

Doctorow Edgar Laerence, USA-beli író, a posztmodern irodalom irányzatainak apokaliptikus filozófia és formai leleményesség: "metafikció"; tényszerűség: dokumentumszerű és áldokumentatív egyik összegezője. Világhírű alkotása a Ragtimea Kohlhaas-történet átírása kapcsán az amerikai életminőség ábrázolása.

Jövőkép a modern kultúrában - Távoli látás

Eco Umberto, író, irodalomtudós. A posztmodern regényt teremti meg Jövőkép a modern kultúrában rózsa neve Il nome della rosa, c. Esztétikai alapműve: A nyitott mű Kundera Milan regényszerző és elméletíró; lételméleti, esztétikai és regényelméleti alapkérdéseket tárgyal.

fórum látomás segítsen magának

Művilága sokrétű. A Halhatatlanság c. Lem Stanislaw, jövőkép a modern kultúrában regényíró, a sci-fi világsikeres alkotója.

Műveiben a tudomány, a pszichológia és a morál kérdéseit vizsgálja, utópisztikus közegben. A magyar irodalomban a posztmodern létérzés első számú kifejezője Tandori Dezső Az Egy talált tárgy látáskeretek modellei c.

Elemei: "konkrét költészet", metaforikus verskép, rajzvers, korjelzések és életrajzi tények, a szövegkép jelentéshordozó szerepe, utalások rendszere és bőséges asszociációk.

Orbán Ottó a hagyományt és a modernséget ötvöző költő, műfordító. Versalkotó eszköze a metafora.

Jövőkép a modern kultúrában, Csörgő Zoltán: Organikus poszt–posztmodern: Jövőkép a múltból?

Költeményei az utolsó évtizedében teltek meg posztmodern mozzanatokkal. Szilágyi Domokos a romániai magyar irodalom kiemelkedő tehetsége.

mérgező látáskárosodás

Verseiben a modern ember távlatvesztését fejezi ki, de egyben a kételyeke való felülemelkedést és az önérzet méltóságát is. A magyar posztmodern versnyelv úttörője.

Eszközei: szertelenül laza szabad vers, meghökkentő szókép, játék, pátosz, éles fordulatok, ősi költői formák, ollózás klasszikusokból. Újszerú kifejezésmódját a Búcsú a trópusoktól c.

Oravecz Imre költő és műfordító, költeményeiben mély személyesség fejeződik ki. A népköltészet és a néprajz is foglalkoztatja.

Petri György költő, műfordító és újságíró. Verseiben pátosz és közönségesség keveredik. Szilágyi Ákos költő, műfordító és esztéta. Verseiben a hangköltészettel is kísérletezik. Kukorelly Endre költő, a modern kor értékválságának kifejezője, a kommunikáció torzulásainak leleplezője. Garaczi László költő, a kifejezésformák kísérletezője.

Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték

Parti Nagy Lajos költő és drámairó, sokféle stílus művelője, a szatíra és a paródia területén is otthonos szerző. Ottlik Géza író, az Iskola a határon c. Esterházy Péter a magyar posztmodern próza vezéralakja. Elbeszélő technikájának elemei: játék, irónia, anekdota, montázs, megidézés, utalások rendszere, önértelmezés és önhelyesbítés, valamint fórum látomás segítsen magának metanyelv sokféle egyéb alkalmazása.

Az életmű első csúcsa a Termelési-regény kisssregény című "ikerregény" Temesi Ferenc sajátos ábrázolásmódja a "szótárregény", ebben a módban írta az első számú alkotásának tekinthető Por c. Posztmodern vonásaiból: széttöredezett világkép, nemzeti történelem és családtörténet, a szövegtípusok váltogatása. Márton László író, posztmodern eszközökkel tagadja a tradíciókat.