Hatalom különböző nézőpontokból, Hatalmi játszmák | Ludwig Múzeum
Ha amelynek segítségével a hiperopiát korrigálják unilineáris fejlődés tétele megbukik, akkor a technikai alap általi meghatározottság fogalmának összeomlása sincs már messze. Ugyanakkor még mindig gyakran hivatkoznak a fogalomra politikai vitákban. E vitákra még vissza fogok térni az írás későbbi részében. Most azonban, vizsgáljuk meg, azt az érdekes jelenséget, ahogy a jelenlegi felfogást a munkanap hossza és a gyerekmunka körüli Az ben zajló Gyár törvényjavaslat körüli vitát teljességgel a technikai imperatívuszok és ideológia determinisztikus hatalom különböző nézőpontokból strukturálta.
Mi lesz a hatása a későbbi generációkra, ha ezeket az érzékeny testeket, korlátozás és ellenőrzés nélkül, ilyen ártalmas tevékenységeknek tesszük ki? Az ő ékesszóló képviselőjük, Sir J. Engedjék meg, hogy amennyire képesek vagyunk rá, enyhítsünk ennek a felettébb mesterséges társadalomnak a gyötrelmein; de engedjék meg, hogy óvatosak legyünk és semmilyen lépést ne fogadjunk el, mely végzetes a kereskedelem és a manufaktúrák számára.
Mi történt azonban azután, hogy a szabályozáspártiaknak sikerült elérni a korlátozások bevezetését hatalom különböző nézőpontokból munkanapra és a gyerekek kizárását a gyárakból? Visszatértek-e kísérteni a megszentségtelenített technikai imperatívuszok?
Demokratikus Racionalizáció: Technika, Hatalom és Szabadság
Egyáltalán nem. A szabályozás a gyárbeli munka intenzitásának megnövekedéséhez vezetett, mely egyébként is összeegyeztethetetlen lett volna a korábbi állapotokkal. A gyerekek megszűntek dolgozók lenni, és mint tanulók és fogyasztók, új társadalmi meghatározást kaptak. Ennek következményeképp, a képességek és a fegyelem magasabb szintjeinek birtokában léptek a munkaerőpiacra, melyet a technikai minták hamar előfeltételeikbe foglaltak.
Ennek eredményképpen, senki nem nosztalgiázik a régi szép időkön, amikor az inflációt még gyerekmunkával tartották alacsonyan. Ez egyszerűen nem volt választás kérdése többé vagy legalábbis nem a fejlett kapitalista világban.
Highlights Hatalom különböző nézőpontokból, Fő navigáció Ha az unilineáris fejlődés hatalom különböző nézőpontokból megbukik, akkor a technikai alap általi meghatározottság fogalmának összeomlása sincs már messze. Ugyanakkor még mindig gyakran hivatkoznak a fogalomra politikai vitákban. E vitákra még vissza fogok térni az írás későbbi részében.
Ez a példa a technikai rendszer óriási rugalmasságát mutatja. Nem mereven korlátozó, hanem pont fordítva, változatos társadalmi igényekhez képes alkalmazkodni.
Hatalom különböző nézőpontokból, Fő navigáció
E konklúzió nem lehet meglepő a technika előbb tárgyalt társadalmi újradefiniálására való fogékonyságát tekintve. Ez azt jelenti, hogy a technika is csak egyike a tőlünk függő társadalmi változóknak, bár egy egyre fontosabbá váló, és nem a kulcseleme a történelem talányának. A determinizmust, ahogy eddig érveltem, az unilineáris fejlődés és az alap meghatározottsága jellemzik; ha a determinizmus elképzelése nem állja meg a helyét, akkor a technikai kutatásokat a következő két, egymással ellentmondó alapelvnek kell vezetnie.
Először is, a technikai fejlődés nem unilineáris, hanem számos irányba ágazik el, és több mint egy nyomvonalon képes magasabb szintekre eljutni. És másodszor, a technikai fejlődés nem a társadalom determináló tényezője, hanem maga is hatalom különböző nézőpontokból és társadalmi tényezők által felül-determinált.
Mára e pozíció politikai jelentőségének is világossá kellene válnia. Egy olyan társadalomban, ahol a determinizmus őrzi a demokrácia határait, az indeterminizmus nem lehet más, mint politikai. Ha a technika számos feltáratlan lehetőséggel rendelkezik, akkor semmilyen technikai imperatívusz nem szentesítheti a jelenlegi társadalmi hierarchiát.
A Technika Értelmezése Az írás következő részében, a technika nem-determinista megközelítésének számos, fontosabb témáját szeretném bemutatni.
Я очень устала. - Безусловно. Но только сперва скажи своему мужу, что, по-моему, нам пора предпринять нечто непредсказуемое, например, отправиться пешком по тоннелю назад в логово октопауков.
A kép, mely eddig kirajzolódott, magában hordozza a technika definíciójában bekövetkezett jelentős változást. Nem lehet többé úgy tekinteni, mint szerkezetek gyűjteményét, sem pedig, általánosságban úgy, mint racionálisan működő eszközök összességét.
Ezek egy olyan irányzat kifejezései, mely a technikát sokkal inkább láttatják funkcionálisnak és a ténylegesnél kevésbé társadalminak.
Mint társadalmi objektum, a hatalom különböző nézőpontokból ugyanúgy értelmezés tárgya, mint bármilyen más kulturális ember készítette tárgy, ennek ellenére általában ki van zárva a humán tárgyak vizsgálati köréből. Biztosítanak minket arról, hogy a lényege sokkal inkább egy technikailag megmagyarázható funkcióban, és kevésbé egy hermeneutikusan értelmezhető jelentésben rejlik. A társadalomtudományi módszerek legfeljebb a technika külső aspektusaira világíthatnak rá, mint a csomagolás és a reklám, és az olyan önellentmondással teli technikai innovációk által kiváltott társadalmi reakciókra, mint a nukleáris energia vagy a béranyaság.
Highlights
A technikai determinizmus ebből a hozzáállásból meríti az erejét. Ha az ember minden technika és társadalom közötti kapcsolatot figyelmen kívül hagy, akkor nem csoda, hogy a technika önmagát-létrehozónak mutatkozik. A technikai objektumoknak két hermeneutikus dimenziójuk van, melyeket én társadalmi jelentésnek és kulturális horizontoknak nevezek.
Láthattuk, hogy a bicikli konstrukcióját az első pillanattól kezdve a jelentések harca irányította: a sportemberek játékszere volt vagy közlekedési eszköz? A konstrukciós tulajdonságok, mint a kerék mérete, szintén arra szolgáltak, hogy kifejezzék, hogy ez az egyik vagy a másik fajta dolog.
Ha egyszer a célok stabilizálódnak, a hatalom különböző nézőpontokból tekintetében a mérnöké az utolsó szó, és a humanista értelmezőnek nincs többé szava.
Valójában, a cél és a jelentés kettőssége a funkcionalista értelmiségi kultúra terméke, mely a modern gazdaság struktúrájába gyökerezik. Mindazonáltal, a technikai objektumok társadalmi szerepének és az általuk lehetővé tett életmódok vizsgálata egy teljesebb képet nyújt.
Inkább láthatóvá teszi a technika kontextusából származó okokat és az arra hatással lévő következményeket, mint hogy egy kifáradt funkcionalizmus mögé rejtené ezeket. A funkcionalista nézőpont az objektum életének egy kontextusából kiemelt ideiglenes keresztmetszetét adja. Ahogy láttuk, a determinizmus azt állítja valószínűtlen módon, hogy képes eljutni a tárgy egy ilyen pillanatnyi konfigurációjától a következőig tisztán technikai feltételek mellett. De a való világban, mindenféle előre megjósolhatatlan felfogás kristályosodik ki a technikai objektum körül és befolyásolja a későbbi felépítésbeli változásokat.
A mérnök úgy gondolhatja, hogy ezek az eszközhöz képest, melyen dolgozik, külsődlegesek, de mint hatalom különböző nézőpontokból fejlődő jelenségek ezek az igazi lényegi elemek.
Ezeket a tényeket a technikai területek is figyelembe veszik egy bizonyos mértékig, főleg a számítógépeknél. Itt van számunkra a bicikli fent tárgyalt dilemmájának kortárs verziója.
Hatalmi játszmák Kurátor: Simon Kati A Hatalmi játszmák című kiállítás különböző nézőpontokból igyekszik megközelíteni a művészet és a társadalmi-politikai erők kapcsolatának, illetve a közösségre gyakorolt hatásának kérdéseit.
Egy általános jellegű, a sebességben, teljesítményben és memóriában végbemenő rohamos fejlődés megy végbe, miközben a vállalati tervezők azzal a kérdéssel birkóznak, hogy hatalom különböző nézőpontokból mire is jó. A technikai fejlődés nem mutat semmilyen meghatározott, konkrét út irányába. A számítógép technikai funkciója és jelentése közötti kapcsolatok összetettségének különösen gyenge látás hátulról példáját vizsgáltam hatalom különböző nézőpontokból Francia videotex esetében.
Attól való félelmükben, hogy a fogyasztók bármit elutasítanak, mely az irodai berendezésekre emlékeztet, a telefontársaság megpróbálta átalakítani a számítógép társadalmi képét; többé nem tűnt úgy, mint egy számítást végző gép a szakemberek számára, hanem egy mindenki számára használható információs hálózattá kellett válnia.
A telefontársaság egy új típusú terminált tervezett, a Minitelt, hogy úgy nézzen ki és olyan érzés legyen használni, mint egy minden háztartásban megtalálható telefon kiegészítőjét. A telefon álcája azt sugallta egyes felhasználóknak, hogy tudniuk hatalom különböző nézőpontokból beszélni egymással a hálózatban.
A Minitel hamarosan egy további átalakuláson redefinition ment keresztül a felhasználók kezei között, sokan voltak azok, akik elsődlegesen névtelen on-line csevegésre használták más felhasználókkal szórakozást, társaságot vagy szexet keresve. Ennélfogva, a Minitel olyan alkalmazások előtt nyitotta meg az utat, amelyek nem szerepeltek a vállalat mérnökeinek szándékai között, amikor nekikezdtek az információ terjedésének javításához a Francia társadalomban.
Ezek az alkalmazások pedig a Minitelt a személyes kapcsolat hatalom különböző nézőpontokból tették, pontosan az ellenkezőjévé annak a racionális projektnek, amire eredetileg létrehozták.
Az átalakulásban hatalom különböző nézőpontokból kérdés lényege nem csak a számítógép szűk értelemben vett technikai funkcióját, hanem magának a fejlett társadalomnak az igazi természetét is érinti, mely ezt lehetővé teszi.
Vajon a hálózatosodás ajtót nyit az Információs Korszaknak, ahol mint adatokra éhes racionális fogyasztók, az optimalizálás stratégiáit keressük? Összességében, a módbeli különbségek abban, ahogy társadalmi csoportok értelmeznek és használnak technikai objektumokat nem csupán, hogy nem külsődlegesek, hanem változásokat idéznek elő magában az objektum természetében.
Hogy micsoda is a tárgy a csoport számára az meghatározza abbéli sorsát, hogy mivé válik miközben az idők folyamán átalakítják és továbbfejlesztik. Ha ez igaz, akkor a technikai fejlődést csak szürkehályog műtét utáni gyógyulás tudjuk megérteni, ha megvizsgáljuk a fejlődésben résztvevő különböző csoportok társadalmi-politikai helyzetét.
- Hatalmi játszmák | Ludwig Múzeum
- - Hatalom különböző nézőpontokból
- Предупредительный сигнал был полчаса .
- В них не было ничего, кроме воды.
- Demokratikus Racionalizáció: Technika, Hatalom és Szabadság
- Asztigmatizmussal romlik a látás
- 40 év után gyenge a látás
A Technikai Hegemónia Az eddig tárgyalt egyedi technikai tárgyakkal kapcsolatos különböző feltételezéseken túl, a szituáció társadalmi értékekre vonatkozó szélesebb körű feltételezésekre is alkalmat ad. Ez az, ahol színre lép a technika kulturális horizontja. A technika második hermeneutikai dimenziója a társadalmi hegemónia modern formáinak alapját képezi; ez különösen jelentős a technikai társadalomban jelen lévő hierarchia elkerülhetetlenségével foglalkozó eredeti kérdésünket illetően.
- A látás kezelésére és helyreállítására
- Если все увидят ее живой и здоровой, да еще восхваляющей врагов-инопланетян, причина для войны исчезнет сама .
- Egyik szem hyperopia második myopia
A kifejezés általam használt értelme szerint, a hatalom különböző nézőpontokból az uralom egy formája, mely olyan mélyen gyökerezik a társadalmi életben, hogy már természetesnek tűnik azok számára, akiken uralkodik. Valaki a társadalmi hatalom elosztásának egy olyan aspektusaként is meghatározhatná, mint amely maga mögött tudhatja a kultúra erejét.
Ennek a horizontnak megfelelően, a parasztok a Király nevében lázadtak fel, mely az egyetlen elképzelhető hatalom forrása volt.
A racionalizáció a mi modern horizontunk, és mint a modern hegemóniák alapja a technikai tervezés hatékonyságának kulcsa. A technikai fejlődést kulturális normák korlátozzák, melyek a gazdaságból, ideológiából, vallásból és társadalomból származnak.
Korábban tárgyalásra került, hogy a munkaerő korösszetételével kapcsolatos feltételezések hogyan kerültek be a E feltételezések olyan természetesnek, olyan magától értetődőnek tűntek, hogy sokszor a tudatosság küszöbe alatt helyezkedtek el. Ez volt Herbert Marcuse jelentős Weber kritikájának lényege. A természet feletti kontroll keresése nembeli, míg a vezetőség csak egy specifikus társadalmi közegben jelenik meg, a kapitalista bérrendszerben.
A munkásoknak közvetlen nem érdekeltek e rendszer termékével kapcsolatban, a földművelés vagy a kézművesség előző formáival ellentétben, hiszen a bérük lényegileg nincsen kapcsolatban a cég bevételével.
E körülmények között az emberi hatalom különböző nézőpontokból ellenőrzése mindennél fontosabbá válik. A gépesítés által, egyes ellenőrzési funkciók végül átkerültek emberi felügyelőktől és hatalom különböző nézőpontokból munkagyakorlatokból a gépekbe. Ténylegesen, ez a horizontja minden létező indusztriális társadalomnak, a kommunizmusnak éppúgy, mint a kapitalizmusnak, amennyiben felülről igazgatják őket.
Ha Marcusénak igaza volt, akkor magában a termelési technika felépítésében lehetséges az osztályviszonyok lenyomatainak felkutatása, ahogy azt valójában kimutatták a munkafolyamat olyan Marxista tanítványai, mint Harry Braverman és David Noble. Ez a technikailag kikényszerített munkafegyelem volt az, mely megnövelte a termelékenységet és a profitot az ellenőrzés fokozásával. Mindazonáltal, a futószalag csak egy bizonyos társadalmi kontextusban jelent meg, mint technikai fejlesztés.
