Látás emberi test
Tweet A látás egy összetett, bonyolult folyamat, amelynek során a környezetünkben található tárgyak képe létrejön agyunk látásközpontnak nevezett területén.
A látás páros szerve a szem, mely mindössze 2,4 cm átmérőjű, gömb alakú, kis mérete ellenére is nagyon fontos, és fantasztikus működésű része az emberi szervezetnek. Az egyik legfontosabb érzékszerv.
Az emberi test – A szem - UniCafe Magazin : UniCafe Magazin
Szemünk a látás érzékszerve, amely a környezeti objektumokról származó — az azokból eredő vagy róluk visszaverődő — fénysugarak érzékelésére szolgál, és optikai rendszerével leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét. Ez a kép idegi ingerületek formájában továbbítódik a központi idegrendszerbe, ahol feldolgozásra kerül, és szükség szerint tudatosul.
Az embernél a látás a külvilágról való tájékozódásban és az ahhoz való alkalmazkodásban alapvető szerepet játszik.
A csodalatos emberi agy 1
Az emberi szem — a fényképezőgépek optikai rendszerének analógiája szerint — egyszerű, két részből álló gyűjtőlencse típusú objektívvel rendelkezik. A külső a szaruhártya, a belső a szemlencse. A szivárványhártya irisamely a szem színét is beszédkárosodás, látás, a szembe lépő fény mennyiségét csökkenti.
A szivárványhártya nyílása a pupilla, melynek átmérője a látás emberi test függően változik, a fényrekesz szerepét tölti be. A belépő fénysugarak áthaladnak az üvegtesten corpus vitreum és a recehártyára retina fókuszálódnak. Ezután a központi idegrendszer közreműködésével alakul ki a kép. Az ember látószervének fő része a szemgolyó, de a látószervhez szervesen hozzátartoznak a szemidegek és a folytatásukba eső idegpályák tractus opticus és radiatio optica, valamint a szem járulékos szervei.
A szemgolyó A szemgolyó védett helyen, a koponyacsontok által alkotott szemgödörben, zsírszövetbe ágyazva helyezkedik el. A külvilág felé is védőszervek biztosítják épségét: a szemhéjak a szélükön elhelyezkedő szempillákkal segítenek kivédeni a károsító mechanikai hatásokat, továbbá a reflexes pislogással és a látás emberi test akaratlagos zárásával megakadályozzák a szem kiszáradását. A szem elülső felszínét a szaruhártya területén kívül, valamint a szemhéjak belső oldalát egy vékony, átlátszó nyálkahártya borítja.
Ez a kötőhártya konjunktívaamely szintén részt vesz a szemgolyó elülső felületének védelmében. Speciális sejtjei egy nyákos anyagot termelnek, amely segít a könny — film vékonyságú — rétegét a szem elülső felszínén tartani.
A könnyet a szemgödör felső részében található könnymirigy termeli, és a pislogások során a szemhéjak oszlatják el a szem felszínén. A könny nedvesen tartja a szemet hozzájárulva ezzel az éleslátás kialakulásához, táplálja a szaruhártyát, és szerepet játszik a szemfertőzésekkel és fizikai károsításokkal szembeni védelmében. Elvezetési útjai a könnyet a belső szemzugból az orrüregbe továbbítják. A szemgolyót három burok tunicae bulbi veszi körül, kívülről befelé: a rostos burok az érhártya és az ideghártya A szem belsejét átlátszó folyadék, csarnokvíz humor aquosus és kocsonyaszerű állomány, üvegtest corpus vitreum tölti ki.
A szem alakját e közegek nyomása, azaz a szem belső nyomása tartja fenn. A belső nyomást a csarnokvíz termelődése — áttételesen a vérnyomás — szolgáltatja. Szaruhártya A szaruhártya cornea a rostos burok elülső, látás emberi test része. Átmérője kb.
Emberi test látása
Mivel teljesen átlátszó, és mögötte optikai közegek csarnokvíz, mögötte az üvegtest vannak, maga is — törőközegként — lencsehatással bír. Az ínhártyával ellentétben a kötőhártya nem borítja és védihanem a külső kerülete mentén tapad. Átlátszóságát az adja, hogy kötőszövetes alapállományát finom és rendezett kollagén rostok alkotják, amelyek azonos törésmutatójú rostok közötti állományban helyezkednek el, ereket nem tartalmaz.
Elöl és hátul egy-egy sajátos alaphártya határolja, amelyet elöl egy vékony, többrétegű, el nem szarusodó laphám, hátul egy endothél jellegű hámréteg borít. Védelmét és tisztulását a minden pislogáskor a szemhéjak által felvitt, illetve letörölt könnyréteg biztosítja. A szivárványhártya iris.
Emberi test látása, Hogy működik a látás? | A szem részei | CooperVision®
Körülveszi a kötőhártyával borított, azon áttűnő fehér ínhártya szemfehérje. A szivárványhártya egy alapvetően fényrekesz funkciójú, lapos lemez, amelynek fényáteresztő — embernél kerek, 4 milliméter átlagos átmérőjű — nyílása a pupilla — melynek magyar elnevezése a szembogár.
Finom kötőszövetes rostrendszerrel rögzül az ínhártya elülső, lazább szerkezetű részén spongiosa sclerae. A szivárványhártya alapját egy finom kötőszövetes állomány képezi, amelyben két ellentétes hatású simaizom, a pupillaszűkítő izom musculus sphincter iridis pupillae és a pupillatágító izom musculus dilatator pupillae található. Ezek hajtják végre a pupilla fényre alkalmazkodásának, illetve egyéb reflexeiből akkomodációs reflex következő szűkítő és tágító reakcióit.
Emberi szem - Látás emberi test
A szivárványhártya elülső felszíne az adott egyénre jellemző redőzöttséget mutat. A szivárványhártya színét a benne található festékanyagot pigment tartalmazó sejtek száma, pigmenttartalma és elrendeződése határozza meg. Ezeket pedig alapvetően örökletes tényezők befolyásolják Szemszín. Kettős szimpatikus és paraszimpatikus beidegzését az autonóm idegrendszerből kapja. Szimpatikus túlsúlyra a pupilla kitágul, míg paraszimpatikus túlsúlyra beszűkül.
Emberi szem
A látás emberi test legbelső burka a recehártya, ideghártya Retina. A retinának tíz rétege van és három egymás után kapcsolt neuron láncolatai alkotják. Az első legkülső a csap- és pálcikasejtek neuronja, amelyeknek részei a fényérzékelő receptorok.
Ezek ingerülete egy látás emberi test köztes neuronra tevődik át, amely a jeleket a harmadik neuronra, a nagy idegsejtekre továbbítják. Ez utóbbiak összeszedődő, centrális nyúlványai alkotják a látóideget, melynek rostjai a látóidegkereszteződésen keresztül, majd a látókötegbe folytatódva az oldalsó térdes test neuronjaira kapcsolódik át. A köztes neuronok másként viselkednek a csap- és pálcikasejtek esetében.
Ez is a magyarázata annak, hogy a csapok az éles látásban, míg a pálcikák a kis fényerőnél történő látásban játszanak meghatározó szerepet. A retinában oldalirányú kapcsolatokat biztosító és szabályozó működéseket ellátó neuronok, valamint támasztó sejtek is vannak.
A retinában a fény érzékelésére szolgáló speciális fotoreceptorok, pálcikák és csapok találhatók. A pálcikák az alacsonyabb intenzitású fényre is érzékenyek, az erősebb fényingert igénylő csapok a színlátást és az éles látást szolgálják. Az úgynevezett sárgafoltban macula lutea levő látógödörben fovea centralis csak tömötten egymás mellé rendeződött csapok vannak, ez az éles látás helye. Egy kis túlzással azt is lehetne mondani, hogy az emberi szem egy megapixeles fényképezőgép.
A csap- és pálcikasejtek kültagjaiban ismétlődő sejtmembránkorongok találhatók, amelyek membránjaiban fényérzékeny festékanyagok rodopszinok vannak. Amikor a megfelelő hullámhosszú fény éri ezeket a festékanyagokat, molekuláik látás emberi test, és ingerületbe hozzák az adott receptorok egész membránrendszerét. A pálcikák a sötét—világos megkülönböztetésére alkalmasak, de felbontásuk nem túl jó, látás emberi test a színeket sem különböztetik meg.
Segítségükkel csekély fénymennyiség mellett is lehetővé válik, hogy tárgyak körvonalait érzékeljük, de a részleteket nem látjuk.
Ezért kis fényerő mellett nincs színlátás és megfelelő éleslátás sem. A csapok ezzel szemben csak jó fényviszonyok mellett működnek, akkor viszont sokkal több információt adnak: színek látás emberi test skáláját képesek feldolgozni. A színlátást és az éleslátást a csapok biztosítják. A csapoknak három fajtája van, melyek a látható fény kis, közepes és nagyobb frekvenciájú tartományait képesek érzékelni, azaz vörös, zöld és kék alapszíneket láttatnak.
Retinánkon a háromfajta színérzékelő sejt közül a vörös és a zöld színért felelős látás emberi test, míg a kékre érzékeny sejttípus látás emberi test előbbieknél jóval ritkább, és a központi, éles látásért felelős területekről szinte teljesen hiányzik. A kék színre fogékony sejtek az összes csapoknak mindössze 6 százalékát teszik ki, és főként a perem közelében találhatók.
Szemlencse A szemlencse kettősen domború, átlátszó optikai lencse, átmérője 9 milliméter, vastagsága 4,5 milliméter, elülső felszínének domborulata kisebb, hátulsó felszínének domborulata nagyobb mértékű. A két felszínt összekötő aszpirin látás lekerekített.
Módosult, erősen megnyúlt hámsejtek alkotják. Átlátszó hártya, a lencsetok borítja. Állományában kocsonyásabb kéregállomány cortex lentis és tömöttebb mag nucleus lentis különböztethető meg.
