Művész jövőképe

Azonban ahhoz, hogy e víziókat tartalommal és potenciállal töltsük meg, elengedhetetlen a művészeti gyakorlatok közelítése a hétköznapi élethez, a közösségek aktív és konzisztens bevonása, szemléletformálása.

Az ökológiai művészeti vagy közösségi- társadalmi bevonáson alapuló projektek, oktatási tevékenységek több ponton kapcsolódnak a környezeti nevelés módszertanához. Céljuk olyan, az egész személyiségre ható, komplex környezeti kompetenciák művész jövőképe, amelyek képessé tesznek a társadalmi, gazdasági, politikai, ökológiai folyamatok és azok sokrétű kapcsolatainak megértésére, egy aktív, felelős életvitel kialakítására.

E kompetenciák és attitűdök azok, melyek hatással lehetnek a környezet minőségét érintő döntéseinkre és a saját közösségünk jövőjében játszott szerepeinkre. Jelen tanulmányban a művészeti művész jövőképe és környezeti nevelés kapcsolódási pontjaira világítok rá saját tapasztalatokból és kutatásból táplálkozó vitamin károsodott látás esetén keresztül: bemutatok kollektív és egyéni, indonéz főként közép-jávai és magyar kezdeményezéseket, és művész jövőképe bennük rejlő lehetőségeket.

Vagyis, még korgó gyomorral, nehéz időkben is számíthatunk egymásra. Ebben a közmondásban tökéletesen megjelenik az a kollektivista [1] életfilozófia, ami az indonézek mindennapjait, életük minden rezdülését áthatja: az összetartás, önszerveződés, a közösségi szellem ereje, melynek feltárása elengedhetetlen a művészeti gyakorlatuk megértése érdekében is.

Ahol a művészet a falu mankója − jövőkép Siklósbodonyból

A kollektivizmus erős jelenlétét az indonéz társadalomban a történelmi, társadalmi és politikai tényezők együttese okozza Beard és Dasgupta,melynek egyik könnyen tetten érhető példája a lakókörzetek — indonézül kampungok — szervezeti és formai felépítése, működése.

A kampung szó szerinti fordítása falvat jelent, mégsem feltétlen utal rurális környezetre; a nagyobb városok és metropoliszok is szigorú, formális igazgatási struktúrával rendelkező kampungokból állnak.

Mindegyik RT élén egy, a lakók által választott vezető áll Pak RT, ahol a Pak jelentése férfi vagy apa [2]aki maga is — politikai hatalommal és pozícióval nem rendelkező — helyi lakos, és aki a területért és annak biztonságáért, a közösség érdekeinek képviseletéért felelős. Odaköltözéskor nála kell bemutatkozni, ő szervezi a kampung védelmét szolgáló önkéntes éjszakai őrjáratot rondaesetenként szemétszedéseket, melyek mind helyi közösségi munka — gotong-royong — formájában valósulnak meg.

A gotong-royong az indonéz filozófia egyik alappillére, ami több módon manifesztálódhat: művész jövőképe mezőgazdasági munkában pl.

A művész vagy művészeti kollektívák [3] gyakorlatai és szerepvállalásuk is ebben a társadalmi kontextusban értelmezendő. A művész ennek a kollektív rendszernek a tagja, ahol alkotóként is prioritás a társadalom, a helyi közösség irányába gyakorolt erkölcsi felelősségvállalás, a társadalmi és közösségi kérdésekre való érzékenység, a fizikai és társadalmi környezetre gyakorolt hatás.

Jellemző, hogy a művészeti gyakorlat maga válik a közösségi, társadalmi, vagy környezeti problémák tudatosításának, megoldások, alternatívák keresésének eszközévé, ahol a kiindulópont gyakran a saját személyes tapasztalat, a fő motiváció pedig a helyi közösségek életminőségének javítása [4]. Garage tagjaival, A változatos háttérrel — művészet, design, építészet, tudományok — rendelkező, stratégiai látóasztal távolsága tekinthető, magukat művészeti kollektívaként definiáló társulások mint alulról jövő, civil kezdeményezések jellemzően társadalmi és környezeti problémák tudatosításán vagy megoldásán munkálkodnak.

A művészeti gyakorlat így kikerülve a galériák és múzeumok falai közül közvetlenül hasznosulhat a társadalom, helyi közösségek számára. A kollektívák szinte kivétel nélkül rendelkeznek saját fizikai térrel, ami általában egy bérelt lakóház egyik helyiségéből indul, ahol a közösségi tevékenységeknek, kísérletezésnek, alkotásnak és oktatásnak otthont adó műhelyt vagy ún.

A HONFablab műhelye és helyi művész jövőképe konyhái között kísérleteztek az xxlab női kollektíva tagjai is, és hozták létre Soya C o u l ture projektjüket, ami baktériumok és szövetkultúrák felhasználásával az intenzív szójakészítés folyamán melléktermékként keletkező szennyvizet művész jövőképe anyagokká ehető cellulózzá, bioüzemanyaggá és növényi művész jövőképe alakítja át, ezzel csökkentve a folyók szennyezettségét, ahová ez a melléktermék kerülni szokott Sick-Leitner, [5].

De ilyen terek adnak otthont olyan művészeti-környezeti nevelési tevékenységeknek mint a szójacellulóz készítését bemutató workshopok, olyan oktatási programoknak mint a Survive Garage helyi gyerekeknek szóló ingyenes rajzórái, vagy rehabilitációs kezdeményezéseknek mint a Ketemu kollektíva Shchizofriends Art Movement projektje.

A Ketemu hozta létre Indonézia első pszichoszociális rehabilitációs központját, amely a művészetet a mentális egészség visszanyerésének és megőrzésének eszközeként használja, a művészeti és kreatív tevékenységeket közösségi, közoktatási és érdekképviseleti programokba építi be.

A művészeti gyakorlatok megjelennek a kampungok, iskolák művész jövőképe tereiben is. A Lifepatch Jogja River projektje már több mint egy évtizede monitorozza és azonosítja a vízszennyezéssel kapcsolatos helyi problémákat az érintett közösségek aktív bevonásával.

Meghallgatás művészete

A Limbah Berbunyi kísérleti zenei formáció a már nem használt háztartási tárgyakból a tradicionális indonéz gamelan hangszerek kortárs verzióit készíti el; workshopjaik keretében helyi közösségekkel együtt. Így született meg Pundong lakóinak is a os földrengésben odaveszett közösségi hangszereink utánpótlása. A Wayang Sampah workshopjai keretében hulladékanyagokból készítenek bábokat, amik aztán a mai napig közkedvelt árnyjátékok karaktereiként szolgálnak, és a storytelling eszközével előadásokban közvetítik a környezeti problémákat vitató mondanivalójukat.

XXlab: Soya C o u l ture.

Video: Wayang Sampah A kint töltött évek alatt magam is részt vettem számos helyi kezdeményezésben, művészekkel és civilekkel egyaránt. Helyi iskolákban, falusi és városi közösségekben, kampungokban, fesztiválokon tartottunk workshopokat és előadásokat, melyek a fennálló társadalmi és ökológiai kihívásokra fókuszáltak.

Kézenfekvővé vált, hogy saját kampungomban is megjelenjünk, a lokális viszonyok, ökológiai problémák személyes tapasztalatainak ismeretében.

A mezőgazdasági tevékenységek következtében a talajvíz minőségének romlása a mi környékünkön, saját háztartásunkban is tapasztalható volt. Egy széles körben elérhető megoldás a vizes gallonok vagy palackozott ivóvíz használata, ami viszont a műanyagszennyezés mértékét növeli. A helyi szokásokhoz híven a kampung vezetőjével, majd az összehívott falugyűlés művész jövőképe egyeztetve, Lilli Asztigmatizmus szemvizsgálati táblázat — Green Root Lab néven — egy workshop keretében szerettük volna a helyi környezeti viszonyokat láthatóvá tenni, tudatosítani, egyúttal kísérletet tenni háztartási szintű megoldásokra.

A workshopon résztvevő gyerekekkel megvizsgáltuk a talajvíz fizikai művész jövőképe színét, szagát, stb. A HONF által szervezett fesztivál kitűzött célja volt a projekteket a mindennapi élet gyakorlatába átültetni, így számos művészeti projekt mozdult el a maker culture és aktivizmus irányába [7].

Az egész egy egyszerű vágyból származik, hogy valami újat, valami mást mutasson nekünk, vagy az ember vágya, hogy kifejezze azt, amit maga a művész látott, és mások nem láthattak? Látom, mi lehetett, és megkérdezem, hogy miért ne? Ennek a megállapításnak az a lényege, hogy egyesek több lehetőséget látnak a körülöttük lévő dolgokban, mint mások.

Egy későbbi, a levegőszennyezés problémájára reflektáló kiállításomhoz kapcsolódó workshop folyamán egy helyi alternatív iskolával együttműködésben kísérleti objekteket készítettünk, amik a kutatási témát közelebb hozták a fiatalabb generációk számára is. A projekt kiindulópontja a gyakran vitatható várostervezés, a zöld területek művész jövőképe, a művész jövőképe forgalom és ipari tevékenységek következtében romló levegőminőség volt. A kiállításon bemutatott Lélegzésre Kijelölt Hely emlékeztet minket a növények jelentőségére, az emberi tevékenységek hatásaira, és egy ehhez kapcsolódó disztópikus jövőképre.

Az inkubátor a beáramló levegőt a benne elhelyezett Sansevieria által megszűri, és egy ventilátor segítségével egy maszkon keresztül áramoltatja vissza. Interaktív jellege miatt indirekt módon, több érzékszervre hatva demonstrálja a közvetítetni kívánt üzenetet. A workshop folyamán ehhez hasonló objekteket készítettünk, azonban könnyen elérhető olcsó anyagok felhasználásával például rozsdamentes acél helyett bambusz, nagyteljesítményű ventillátor helyett USB ventillátor, stb.

Ez tökéletes alkalom volt arra, hogy a tanulókkal és oktatóikkal alaposan átbeszéljük a légszennyezés témakörét, és megvizsgáljuk, mit tehetünk ennek kezelése vagy megelőzése érdekében.

Video: Alfonsus Dwi Iwaran — Daniel Okky Primanda Putra — Művész jövőképe Éva Bubla Éva: Lélegzésre Kijelölt Hely — kísérő workshop DIY objektjei, HONFablab — Sekolah Akar Rumput Az ilyen jellegű workshopok célja nem feltétlen egy teljeskörűen működőképes technológia megépítése — az hosszabb folyamatot, kutatást, szakértői együttműködést, és jóval nagyobb erőforrásokat igényelne — hanem a kísérletezés, a diskurzus beindítása, a szemléletformálás, ezáltal a meglévő attitűdjeink és szokásaink alakítása.

A workshop formátum művész jövőképe nyújt művész jövőképe megvitatni kívánt témák indirekt, élményalapú megközelítésére, ami a szemléletformálás és tudományos ismeretterjesztés, környezeti nevelés egy hatásos eszköze. Hazai gyakorlatok A művészeti nevelésben és művészeti tevékenységekben megjelenő társadalmi érzékenység, környezeti tudatosság, a szemléletformálás igénye természetesen nem Indonéziára korlátozott.

Számos hazai művész, művészcsoport, művésztanár és civil kezdeményezés dolgozik azon, hogy helyi környezeti, ökológiai, társadalmi, rendszerszintű problémákra hívják fel a figyelmet, hogy a művészetoktatás vagy társadalmi bevonáson alapuló projekteken keresztül ezeknek hangot és teret adjanak, akár egyéni akár közösségi szinten. Magyarországi kontextusban azonban a közösségnek más keretei és lehetőségei léteznek, egy alapvetően individuálisabb társadalmi struktúrában más az együttműködések jellege, művész jövőképe a társadalmi csoportok megszólítása, bevonása — gyakran a közösségi művészeti projektek első fázisa a még nem létező közösségek felépítése.

A művészet kevésbé része hétköznapjainknak, más a művész társadalmi megítélése, de sokszor éppen a művészeti kánon szab határt a — nem szakmai —közösségekkel való érintkezésnek. Közoktatás és iskolán kívüli tevékenységek További nehezítő tényező, hogy a magyar közoktatásban a művészeti nevelés gyakorlatilag teljesen a perifériára szorult. A művésztanár elhivatottsága, lelkesedése, valamint az iskola vezetőségének nyitottsága azonban teret adhat kísérleti megközelítéseknek, olyan tanulásszervezési módszereknek, ahol a művészeti munkaformák a környezeti nevelés színtereivé válnak.

A környezeti nevelés ugyan Magyarországon tantervi kötelezettség, — még ma is — leginkább művész jövőképe reáltantárgyakban jelenik meg, és a legtöbb helyen szinte csak környezetvédelem, környezetismeret-oktatás folyik Havas — Széplaki — Varga, A rajzórák, szakkörök, iskolán kívüli művészeti foglalkozások az ismeretátadáson túl aktivizálhatják a gyerekeket, kreatív és indirekt módon olyan kompetenciákat, készségeket fejlesztve, melyek segítségével mindennapi életvitelükben képesekké válnak a számukra is érthető természeti, társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokhoz viszonyulni, amennyire lehet, azokat alakítani.

Az elmúlt években számos közös iskolai és iskolán kívüli oktatási, művészeti projektünk volt Varga Krisztina grafikusművésszel, művésztanárral. Ökológiai szemléletű nyári táboraink művész jövőképe a klasszikus értelemben vett látássérült gyakorlatok technikák mellett megjelentek a környezetvédelem, biológia, permakultúra kérdései és gyakorlatai is.

Az egyhetes táborok a mélyökológia [8]történetmesélés storytelling és tárgyalkotás eszközeivel élve szellemi és manuális feladatokat egyaránt tartalmaztak.

Van, mikor a bevezető játékból Mi lenne a neved, ha természeti elem lennél?

Carlos Fuentes, Mexikó kozmopolita jövőképe

Máskor a permakultúra szellemiségére fűztük fel tevékenységeinket. Az iskolaudvarba állítottunk ytong totemek által őrzött ehető sátrat, készítettünk hazavihető mikrokertet. A tervezés, építés, ültetés, dokumentálás magnaplók, rajzok és nyomatok során művész jövőképe beszélgettünk olyan kapcsolódó jelenségekről, mint a gazdálkodási formák és azok környezeti hatásai, a klímaváltozás, az egészséges ökoszisztéma társadalmi és környezeti feltételei, az élelmiszer önrendelkezés — más tevékenységeknél a túlfogyasztás, hulladéktermelés.

A problémafelvetés, tervezés, összeállítás, vetés, mulcsozás és gondozás a hétköznapokban is hasznosítható tudást nyújt, egyúttal együttműködési készségeiket fejlesztetve, ami elengedhetetlen egy környezeti vagy társas probléma kezelésében is.

A köznevelés fejlesztésének minősített szolgáltatói bázisa kívánunk lenni, ezzel is növelve szakmai elismertségünket, mely a szolgáltatói forrásteremtésünknek egyik legfontosabb szakmai biztosítéka. Helyi, regionális és országos hatókörben is széleskörű szolgáltatást kívánunk nyújtani a művészetoktatásban érintett szakemberek és az iskola szolgáltatásait igénybe vevő diákság számára. Jól adaptálható, példaértékű pedagógiai módszerek és eszközök átadásával járulunk hozzá a magyar művészetoktatás sikerességéhez, eredményességéhez.

Bubla Éva és Varga Krisztina: Mikrokertek, Kollaboratív gyakorlatok A közös gondolkodás és együttműködés művész jövőképe az idősebb és felnőtt korosztálynál beérve olyan gyakorlatokat és kezdeményezéseket szülhet, amik alternatívákat keresve megpróbálnak elmozdulni a fenntarthatatlan rendszerekből.

A Cargonomia civil kezdeményezés művész jövőképe közösségi eseményeknek szeretne helyet adni, melyek a fenntarthatóság, konvivialitás vagy a nemnövekedésés témái köré szerveződnek. A helyi önkormányzattal együttműködésben ban kezdték el a Zuglói Klímakert [9] telepítését. A projekt célja, hogy nyitott közösségi zónát hozzon létre Zuglóban az agroökológia és a permakultúra elvein alapulva, vagyis hogy nagyobb biológiai sokféleséget hozzon a városba, előmozdítsa a helyi élelmiszer termelést, támogassa a városi mezőgazdasági kezdeményezéseket, megóvja és rehabilitálja a talajkészletet, és csökkentse szembevérzés otthoni kezelése környezet hőstresszét.

Azóta a Zuniverzum — zuglói civilek — csapatával kiegészülve a klímakert számos növénnyel és tevékenységgel gyarapodott. Kollaborációnk során művészeti workshopjaim olyan tevékenységeket kívántak a klímakertben megjeleníteni, amik bevonják a környékbelieket a rossz látásra való hajlam bővítésébe, és egyúttal a fikciógyártás eszközeivel élve, játékos módon formálják, tudatosítják a környezetükhöz való viszonyukat — gyerekekét és felnőttekét egyaránt.

Látva azt, amit mások nem vesznek észre

Épült Ehető Önreflexiós Modul, egy olyan ehető sátor, aminek bambusz vázára bab és malabar spenót fut, s aminek a belső terében található, szomatikus gyakorlatokat tartalmazó játékszabályt követve testközelből vizsgálhatjuk meg környezetünket és benne önmagunkat.

Feltérképeztük a klímakertben található ehető vadnövényeket is, tulajdonságaikat, gyógyhatásaikat közösen azonosítottuk, hogy fantáziaitalok és -ételek receptjeit hozzuk létre. Honnan jutnánk élelemhez? Tudatában vagyunk-e egyáltalán annak, ma honnan származik az étel, ami az asztalunkra művész jövőképe Rendelkezünk-e azzal a tudással, ami a növénytermesztéshez vagy a környezetünkben megtalálható vad növények azonosításához szükséges?

A workshop egy gondolat- és kulináris kísérlet, ami egyúttal a gyakorlati életben is hasznosítható tudást nyújt. Ennek eredményeképpen született meg egy vadnövényes kártyajáték, ahol a játékosok feladata, hogy három véletlenszerűen kiválasztott vadnövény felhasználásával receptet improvizáljanak, és azt egy erre szolgáló füzetbe feljegyezzék. Hogy — a pandémia során is — minél szélesebb körök bevonása lehetségessé váljon, a játék online is elérhető. Az internet hatékony platform lehet a közönségszervezésre, és így közvetve a szemléletformálására, azonban ahogy Becker mondja, nekünk, embereknek szükségünk van az agorára — a köztérre.

• Művész jövőképe. Elsődleges oldalsáv
• Carlos Fuentes, Mexikó kozmopolita jövőképe Fahrenheit magazin

Egy helyre, ahol fizikailag jelen vagyunk, érintkezhetünk Becker, A valódi változás valós térben történik, ott, ahol az emberek találkoznak, interakcióba lépnek, tapinthatóan érzik egymást, hallatják hangjukat, az illuzórikus digitális zónán túl. Szektorköziség — köztereken A köztereken és nyilvános helyszíneken való megjelenés lehetőséget nyújt szélesebb társadalmi csoportok közvetlen megszólítására, bevonására, így a közvetíteni kívánt üzenet eljuthat olyan emberekhez is, akiket a hagyományos művészeti színtereken nem lehet megtalálni, azonban a környezeti és társadalmi folyamatokban — azok megítélésében, alakításában — ők is érintettek.

Az érzékenyítésnek és szemléletformálásnak ez a művész jövőképe a PAD Alapítvány munkájának is szerves része. A társadalmi bevonás eszközével és a környezeti igazságosság szemléletével olyan érdekképviseleti, oktatási és társadalmi érzékenyítést célzó művészeti tevékenységeket is végez, melyek segítik a társadalmi folyamatok kontextusba helyezését, művész jövőképe tételét, legyen művész jövőképe egy társadalmi probléma szemléltetéséről, vagy ökológiai folyamatok közérthetővé tételéről.

A PAD szabadonbalaton ökológiai-művészeti kezdeményezése a Balaton és régiójának ökológiai igényeire és kihívásaira, valamint a szemléletváltás szükségességére hívja fel a figyelmet. A szektorközi csapatban az ökológia, mérnök- és társadalomtudományok, művészet területeiről érkező művész jövőképe közösen dolgoznak azon, hogy a megszerzett tudás elérhetővé váljon szélesebb társadalmi körök számára — beleértve a döntéshozókat is. A fennálló ökológiai problémák ugyanis a klímaváltozás hatásain túl gyakran vitatható társadalmi, vízgazdálkodási gyakorlatokhoz köthetőek.

Carlos Fuentes, Mexikó kozmopolita jövőképe

A nádpusztuláshoz ugyanúgy hozzájárul a vízszintingadozás hiánya, mint a parti sáv beépítése. A Balatonnak, tó révén, szüksége van az ingadozó vízszintre, hiszen annak hiányában a növényzet természetes lebomlása anoxikus művész jövőképe hoz létre, ami nádpusztuláshoz vezet. Ennek következtében a nádas korábban zárt állományában nyílt vízű folyosók, lagúnák alakulnak ki, és a nádas egyre kisebb szigetekre bomlik.

A folyamat végső fázisában egy-két méter átmérőjű nádcsomók — ún. Zlinszky, Ez hatással van a tó élővilágára, fajtagazdagságára, teljes ökoszisztémájára, valamint a vízminőségre is, aminek sokszor mi, a tó használói, nem vagyunk tudatában. PAD: szabadonbalaton algabár. A strandokon felbukkanó szabadonbalatonbár Balaton-specifikus frissítőket és falatkákat kínál, amelyek a tó életében lezajló ökológiai folyamatokra művész jövőképe.

Az művész jövőképe látogatók kipróbálhatják, milyen íze van az algavirágzásnak, a babásodó nádnak, vagy éppen az iszapkoktélnak, ami kiváló alkalmat biztosít arra, hogy ezekről a jelenségekről, ok-okozatokról, életmódunk tóra gyakorolt hatásáról elbeszélgethessünk.

A különböző, gyakran szokatlan médiumok használata, ami nem feltétlen tartozik a művészeti kánon szűk keretei közé, sokkal inkább a konyhánkba, közelebb hozza mondanivalónkat a hétköznapi élethez, az emberekhez, strandolókhoz, járókelőkhöz. Az üzenet a galériatérből és a tudományos szaklapok erőteréből kilépve beépülhet a köztudatba is — amihez konzekvens, hosszútávú jelenlétre és munkára van szükség - és a szemléletváltás, annak hatására pedig a döntéshozatali folyamatokra való befolyás potenciáljával bírhat.

Útravalók Fenntartható és klímaadaptív művész jövőképe, környezeti tudatosság, ökológiai szemlélet, biológiai sokféleség, helyi élelmiszertermelés, vízhozzáférés — mind sürgető célkitűzés, melyek megvalósításához rendszerszintű változásokra van szükség, ahol nem elhanyagolható tényező a komplex környezeti kompetenciák kialakítása, a szemléletformálás és társadalmi gyakorlatok alakításának szerepe sem.

A bemutatott művészeti és művészetoktatási-nevelési gyakorlatok éppen ezzel a megközelítéssel operálnak, módszertanukat alkalmazva segíthetik az érintettek bevonását, a folyamatok láthatóvá és közérthetővé tételét, a szemléletek és attitűdök formálását, melyek hosszútávon hatást gyakorolhatnak a környezet minőségét érintő döntéseinkre és saját közösségünk jövőjében játszott szerepünkre, hozzájárulhatnak egy tudatosabb életvitel és élhetőbb jövő megteremtéséhez.

A modell az individualizmus-kollektivizmus kérdését társadalmi szinten kezeli, ami természetesen művész jövőképe teljesen homogén, léteznek egyéni differenciák, ezen túl nem állandó, idővel változhat. Tevékenységeik lényege nem az elnevezésben, hanem művész jövőképe közös szemléletben és gyakorlatban keresendő.

Carlos Fuentes, Mexikó kozmopolita jövőképe November 11, hétfő Született Panama november en az től, apja diplomata és a mexikói állampolgárságú pár volt. Ezért tette át gyermekkorát egyik helyről a másikra, mint például Chile, Uruguay és Brazília. Az on Mexikóba érkezett, egészen napjainkig intenzív szellemi tevékenysége és társadalmi elismerése volt Latin-Amerikában. Jogot tanult és végzett Mexikó Nemzeti Autonóm Egyetem.

A művészet nyugati milyen gyakorlatokat látásból nem fedi megközelítésüket, vagy elégíti ki igényeiket: a művészet és hétköznapi élet párbeszédét elengedhetetlennek tartják, hogy tevékenységeiknek valós hatása lehessen.

A kollektívák tagjai tudatosan ötvözik módszereiket, eszközeiket, szaktudásukat. Teret adnak a helyi fiataloknak is, az alapító tagokon túl folyamatosan bővül-változik tagjaik száma, összetétele.

A művészeti gyakorlatot nem a hétköznapi élettől és hétköznapi emberektől elkülönülve, az ún. In Thompson, N, et al. Socially Engaged Art from — Új Pedagógiai Szemle, James M. Rollins College. ReCity, Lükő István: Környezetpedagógia. Bevezetés a környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe. Demos: Decolonizing Nature. Contemporary Art and the Művész jövőképe of Ecology. Berlin: Sternberg Press, Victoria A.