A látássérült emberek jellemzői, 5.2.2. Látássérülés


Látták: Átírás 1 Dávid Andrea Dr. Gadó Márta Csákvári Judit Látássérült emberek elemi és foglalkozási rehabilitációja Útmutató látássérült emberek rehabilitációjával foglalkozó szakemberek számára book.

A kiadvány elérhető a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány honlapján: Minden jog fenntartva. Jelen könyvet tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni.

a látássérült emberek jellemzői

ISBN Megjelent ban. A korábbi hagyományokkal szakítva az egyes rehabilitációs szakaszok nem tekinthetők különállónak, hanem egymásba illeszkednek, és a szakemberek egyenlőségén, együttműködésén s összehangolt tevékenységén alapulnak. Célja a fogyatékos ember szükségletein, aktív közreműködésén alapuló komplex, rendszerszemléletű, sztenderdekbe foglalt megközelítés meghonosítása az elemi és a foglalkozási rehabilitáció gyakorlatában. Az elemi rehabilitáció a felnőtt korban látássérültté váló ember felkészítése az önálló életvitelre és a megváltozott élethelyzettel együtt járó külső-belső konfliktusok kezelésére.

Az elemi rehabilitáció egyben kitölti az orvosi és a foglalkozási rehabilitáció közötti űrt, egymáshoz illeszti a két rehabilitációs eljárást.

A látássérült személyek jellemzői

A kézikönyv szemlélete a látássérült személyről kialakított korábbi, kiszolgáltatott emberképpel szakítva, az érintettek aktív, önálló, önrendelkező, lehetőleg a nyílt munkaerőpiacon megvalósuló szemméretű rövidlátás lehetőségét helyezi előtérbe.

Néhány szó a kiadvány előzményeiről: a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából pályázati programot hirdetett meg, amely a látássérült emberek számára a rehabilitációs szolgáltatásokat már működtető vagy elindítani kívánó szervezeteket célozta meg. A pályázat feltétele volt, hogy a szervezetek egészségügyi rehabilitációra épülő elemi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást biztosítsanak.

A program átfogó célja a látássérült személyek társadalmi integrációjának, ezen belül munkaerő-piaci befogadásának elősegítése regionális rehabilitációs központok létrehozásával és működtetésével. Ugyancsak cél, hogy más szervezetek munkatársait meg- 7 book. A négy egymástól különböző szervezeti struktúrájú és fejlődésű szervezet bemutatkozása a második fejezetben található. A kiadvány bemutatja a célcsoportot, a komplex rehabilitációs szolgáltatás feltételeit, szükségleteit, szolgáltatási formáit és a szolgáltatást biztosító szervezetek jellemzőit.

Taglalja az elemi és a foglalkozási rehabilitáció folyamatát, és vizsgálja a két szolgáltatás kapcsolatát.

Ez utóbbi megközelítés a korszerű rehabilitációs törekvések egyik legfontosabb eleme, hiszen a két folyamatnak szervesen össze kell kapcsolódnia függetlenül attól, hogy egyazon időben vagy egymás után valósulnak meg.

  • Amint a vak emberek látják a világot - a vakok és a vakok észlelésének jellemzői a születéstől kezdve Objektív A vak és a vak emberek világának felfogása túlságosan különbözik egymástól.
  • Látássérülés A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése következtében kialakult állapot, amely jelentősen megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét, személyiségét.
  • A látássérültség sokfélesége | koteleslaszlo.hu

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a rehabilitációs folyamatok mindig hatnak egymásra, óhatatlanul befolyásolják egymást, és a kapcsolódások milyensége végső soron az eredményességet határozza meg. A kiadvány kitér a közös szemléletmód fontosságára, amely a rehabilitációs szolgáltatások azonos alapértékeiben is testet ölt. Az elemi, a pszichológiai és a foglalkozási rehabilitáció folyamatának s szakmai tartalmának részletezése pontos eligazodást nyújt az érdeklődő szakemberek számára.

A pszichológiai rehabilitációról szóló fejezet az érintett személy igényeinek szem előtt tartásával az elemi és a foglalkozási rehabilitáció szerves részeként, illetve támogatójaként fogja fel a látássérülésből és a -veszteségből fakadó sajátosságokat. Reményeink szerint a Látássérült emberek elemi és a látássérült a látássérült emberek jellemzői jellemzői rehabilitációja Útmutató látássérült emberek rehabilitációjával foglalkozó szakemberek számára című kötet gyakorlatorientált segítséget nyújt minden érintett szervezet számára annak érdekében, hogy a komplex rehabilitáció segítségével a látássérült emberek egyéni boldogulása és társadalmi befogadása megvalósulhasson október Falvai Rita 8 book.

Megvalósult az orvosi, az elemi és a látássérült emberek jellemzői foglalkozási rehabilitáció folyamatainak azonosítása, a kapcsolódási pontok meghatározása, a komplex rehabilitáció szemléletének kialakítása. Az útmutató a szervezetek szaktudására, tapasztalatára építve és szakmai anyagainak felhasználásával jöhetett létre. A fegyelmezett, áldozatkész munkáért, az elhivatottságért, a készséges együttműködésért, a szakmai segítségért minden szervezet vezetőjének és munkatársának ezúton szeretnénk külön is köszönetet mondani a Közalapítvány, a szakma és a látássérült emberek nevében.

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Kiemelten Közhasznú Fehér Bot Alapítvány A Kiemelten Közhasznú Fehér Bot Alapítvány ban Hajdúdorog székhellyel öt olyan magánszemély látászavar idegbetegségekkel létre, akik a látássérült emberek rehabilitációja és társadalmi reintegrációja ügyében erősen elkötelezettek. Az alapítvány kezdeti időszakban kistérségi, majd megyei szinten működött, jelenleg regionális szinten tevékenykedik.

Regionális szinten működik az alapítvány Rehabilitációs és Oktatási Központja. A központnak Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon és Hajdúdorogon vannak tagintézményei.

A Mérgező Emberek Jellemzői - Hogyan Szabadulj Meg Tőlük

A központ a foglalkozási rehabilitáció keretében mozgássérült- és hallássérült emberek részére is segítséget nyújt a munkahely keresésében. Az alapítvány ben létrehozta a Hajdú-Sansz Humánszolgáltató Közhasznú Társaságot, amely jelentős számban foglalkoztat fogyatékos embereket. A kht.

A Kiemelten Közhasznú Fehér Bot A menopauzáról és a látásról feladatait 82 munkatárssal látja el, akik között több látássérült és mozgáskorlátozott személy is dolgozik. Részletesebb információ a honlapon olvasható.

Salva Vita Alapítvány A Salva Vita Alapítványt SVA ban alapították, és óta a sérült emberek önálló életvitelét, társadalmi beilleszkedését segíti munkaerő-piaci programjaival. Alapítványunk a munkáltatók számára is széles körű támogatást nyújt a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásának megvalósításához.

A Támogatott A látássérült emberek jellemzői TF Nyugat-Európában és Amerikában már sikeres módszer a munkaerőpiacról valamilyen ok miatt fogyatékosság, tartós betegség, pszichiátriai problémák kiszorult emberek újra munkába állítására.

Támogatást nyújtunk a munkahelyi betanulásban és beilleszkedésben, valamint minden, a munkával kap- book.

a látássérült emberek jellemzői

Szolgáltatásunk ingyenesen elérhető Budapesten és vonzáskörzetében élő, tanulásban akadályozott, értelmi sérült, részképesség zavarral élő, autista, látássérült emberek számára. Munkahelyi Gyakorlat MHGY a Salva Vita Alapítvány saját fejlesztésű programja, mely egy komplex, gyakorlatorientált, nyílt munkaerő-piaci munkavállalásra felkészítő program, munkatapasztalattal nem rendelkező értelmi sérült és autista fiatalok számára.

A program eredetileg speciális és készségfejlesztő szakiskolák sérült diákjai számára készült. A tanulók az iskolai foglalkozások mellett, heti rendszerességgel az elsődleges munkaerőpiacon található munkahelyekre járnak dolgozni. Az egyes munkahelyeken két hónapot töltenek, így egy tanév során lehetőségük van négy munkahely, munkatípus kipróbálására, a munkaerőpiac elvárásainak, követelményeinek megismerésére.

Látássérült emberek elemi és foglalkozási rehabilitációja

Az MHGY program a felnőtt korosztály számára is adaptált. A felnőtt korosztály számára kidolgozott program elméleti foglalkozásokkal is kiegészült. Szervezetre szabott fogyatékosügyi szolgáltatásaink szervezeti átvilágítás, tréningek, tanácsadás, akkreditáció lebonyolítása segítik a munkáltatókat a fogyatékos emberek foglalkoztatására való felkészülésben.

Szempont Alapítvány A Szempont Alapítványt a Vakok Állami Intézetében ben azok a gyógypedagógusok, pszichológusok, szociális munkások és szociális gondozók hozták létre, akik Magyarországon egyedüliként a felnőtt korban látássérültté vált emberek elemi rehabilitációját, azaz a tájékozódás-közlekedés, az önellátás, a pontírás-olvasás tanítását végezték, zömében bentlakásos tanfolyam formában. Az alapítvány a látássérült emberek jellemzői a Vakok Állami Intézetőtől függetlenül folytatja tevékenységét.

Az alapítvány tevékenységei között szerepelt az elemi rehabilitációs lehetőségek kibővítése is. Ennek céljából indult el a számítástechnika oktatás, különböző kézműves tevékenységek, valamint az újbóli társas-társadalmi beilleszkedés segítésének érdekében rendszeres klub alkalmak, életmód-táborok, találkozók.

Mindezek megteremtése pályázati forrásból történt.

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karon indított rehabilitációs tanár szakirányú továbbképzés tananyagának létrehozását az alapítvány koordinálta, valamint a mai napig a képzés gyakorló helyszíneként funkcionál. Jelenleg 24 munkatársunk dolgozik ambuláns a látássérült emberek jellemzői rehabilitációs szolgáltatásunkban ősze óta látássérült személy rehabilitációját biztosítottuk.

Szolgáltatásainkat folyamatosan fejlesztjük, programjainkat és szakmai kapcsolatrendszerünket bővítjük. Vakok Állami Intézete A több mint százéves múlttal rendelkező a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fenntartásában működő Vakok Állami Intézete VÁI komplex rehabilitációs szolgáltatást biztosít látássérült személyek számára. A rehabilitáció során a látásukat elvesztett emberek azokat a látássérült emberek jellemzői ismereteket és technikákat sajátíthatják el, amelyek segítéségével felkészülhetnek az intézményi háttér nélküli önálló életvitelre.

A komplex rehabilitáció magába foglalja: az önellátáshoz, önfenntartáshoz szükséges készségek, képességek és ismeretek fejlesztését elemi rehabilitációaz igénybevevők szociális biztonságához szükséges erőforrások felkutatását és mozgósítását szociális rehabilitáció14 book. Ez utóbbit kiegészíti az intézményen belüli fejlesztő-felkészítő, illetve a munkarehabilitációs foglalkoztatás lehetősége azon igénybevevők számára, akiknek fizikai és mentális állapota a munkaerőpiacra való kilépéshez speciális felkészítést igényel.

5.2.2. Látássérülés

Az ápoló-gondozó részlegen a szolgáltatás az ott élők biztonságos elhelyezésére, a mindennapok új tartalommal való megtöltésére, a szellemi és fizikai állapot szinten tartására, illetve az életminőség javítására összpontosít. A komplex rehabilitációt kiegészítő nappali ellátás VANOCS a saját otthonukban élő látássérültek részére biztosít lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére, étkezésre, egészségügyi ellátásra, társas kapcsolatok kialakítására.

a látássérült emberek jellemzői

A VERCS 28 éves fennállása alatt, 84 tanfolyam keretében több száz felnőttkorban látását vesztett, illetve gyengénlátó, aliglátó személy számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatást. A szolgáltatásokat magasan kvalifikált szakemberek nyújtják. A minőségi szolgáltatás további biztosítéka az ISO szabvány szerint tanúsított rendszer működtetése. A látássérülés definíciója 19 A veleszületett és a felnőttkorban szerzett látássérülés sajátosságai 21 A sérült látási funkció, az aliglátás élethelyzete 22 A felnőtt látássérült emberekkel való foglalkozás néhány alapelve A látássérült emberek helyzetének átélése: a szimuláció módszere 25 book.

a látássérült emberek jellemzői

A fejlődés fontos eleme, hogy rehabilitációs központok alakultak az ország különböző régióiban, így lassan kialakulóban van az a lehetőség, hogy a látássérültté vált emberek lakóhelyükön vagy ahhoz közel részt vehessenek rehabilitációban A látássérülés definíciója Kiindulásként vizsgáljuk a látássérült emberek jellemzői azokat a kritériumokat, amelyek alapján meghúzhatjuk a látássérültek és az ép látásúak közötti határvonalat, és ismerjük meg az ezzel kapcsolatos problémákat.

A jó látás és a látássérülés között nyilvánvalóan folyamatos az átmenet. Az ép látáshoz képest lehet rosszabb a látása valakinek anélkül, hogy ez a mindennapokban súlyos problémákat okozna számára.

a látássérült emberek jellemzői

A hagyományos definíció a látásélesség, latinul a vízus értékében határozza meg azt az értéket, a 0,3-at, ami alatt már gyengénlátásról, aliglátásról vagy vakságról a látássérült emberek jellemzői.

A látás működéséről szerzett újabb ismeretek és a rehabilitációról kialakuló szemlélet azonban ezt a kategorizálást nagymértékben megváltoztatta. Egyrészt abban, hogy a vízus nemcsak nem az egyetlen, de nem is a legjobb meghatározója a látássérülés mértékének. A mindennapok nehézségeit jobban meghatározza a látótér sérülése és a csökkent kontrasztérzékenység. Ezen kívül egészen másfajta látásproblémákat okoz a látás idegrendszeri működésének sérülése, amely sokszor vízus értékekben nem is kifejezhető.

Másrészt változott a rehabilitáció szemlélete, amely szerint nem a szakember vizsgálati eredményeit, hanem a lá- 19 book.

Ez a funkcionális szemlélet kell, hogy érvényesüljön a rehabilitációban, hiszen a látássérültnek nem az orvosi szobában vagy más vizsgálati helyzetben kell teljesítenie, hanem a mindennapok feladataiban.

A másik szemléletbeli változás nagyobb súlyt ad a látássérült ember saját megítélésének, mint a szakember véleményének. Corn szerint a látássérült személy saját látásának legjobb szakembere. Ezt igazolják a rehabilitáció tapasztalatai, ezért a szakember feladata, hogy információkkal, útmutatással, mások tapasztalatából szerzett ötletekkel a látássérült emberek jellemzői a látássérült embert, hogy ismerje meg a látássérült emberek jellemzői lehetőségeit és korlátait és mindazokat az adaptációs módokat, eszközöket, technikákat, amelyek segítségével el tudja érni a sérült látásában rejlő maximális funkció kihasználását.

Tehát a rehabilitációs munkában nem szabad, hogy vízus alapján döntsük el, hogy valaki látássérült és rehabilitációs szolgáltatásokra szorul-e vagy nem, hanem aszerint, hogy az illető sérült látása okoz-e problémát a mindennapokban vagy nem.

Ennek megfelelően vannak jobb látásteljesítményű személyek, akik nem igényelnek rehabilitációt és jobb látásúak, akiknek rehabilitációs szolgáltatásokra van szüksége. A felnőttkorban szerzett látássérülések esetében ezeknek a kérdéseknek különös relevanciát ad a romló szembetegségek problematikája, ahol nyilvánvalóan képtelenség meghatározni, hogy mikortól látássérülés és meddig még nem az. Ezeknél a szembetegséggel küzdő embereknél a rehabilitációs szolgáltatások szerepe az, hogy tájékoztassanak a későbbi lehetőségekről.

a látássérült emberek jellemzői

Az a tudat, hogy lesz hova fordulni, ha az illető látása még jobban leromlik, nagy segítség lehet egy romló szembetegséggel küzdő pl.

A látássérült embereket meglévő látásuk szerint három csoportba szokás osztani: vakok, aliglátók és gyengénlátók. A klasszikus kategorizálás szerint a vakok azok, akiknek nincs látásmaradványa, az aliglátók a fényt érzékelik, foltokat és esetleg nagy tárgyakat látnak, de vízusuk nem éri el a 0,1-et, a gyengénlátók pedig azok, akiknek vízusa 0,1 és 0,3 között van.

Mivel a látási funkció vízus értéken alapuló megítélését ma már nem tartjuk mérvadónak, ezért szalmailag ez a felosztás is sok tekintetben problémás.