A látássérültek munkájának jellemzői
A Magyar Elektronikus Könyvtár vakok és gyengénlátók számára használható felülete 1. Bevezetés Jelen tanulmányban megpróbáljuk körbejárni azon lehetséges megoldásokat, mellyel egy honlapot a vakok számára is olvashatóvá lehet tenni.
Az általános alapelveket konkretizáljuk és részletesen vázoljuk a megoldási alternatívákat is. Ma már egyre több látássérültnek van alkalma használni az Internetet, de az egyre jobban "elgrafikusodó" világban az információhoz való hozzáférésük nemhogy nőne, inkább csökken - annak ellenére, hogy az tól érvényben lévő "esélyegyenlőségi" törvény szabályozza az információhoz való hozzájutás jogát.
Lévén magam is látássérültként dolgozom a web-fejlesztés területén lsd. Egy részről egy általános áttekintő után, melyben a ma használatos vakos rendszerekről beszélek, felhasználói "szemmel" közelítő módon írom le a web-site jelenlegi Más részről a lehetséges alternatívák felsorolása után megpróbálok olykor magammal is vitatkozva egy mindenki számára optimálisnak mondható megoldást kidolgozni a honlap szerkezetének felépítéséhez. Ahhoz, hogy betekintést nyerjünk a látássérültek Internet-lehetőségeibe, meg kell vizsgálnunk azt a szoftver környezetet, mely segítségével a legtöbb magyarországi vak ember dolgozik, valamint azt, hogy milyen általános internetes szabványok léteznek, melyeket az adott honlapon alkalmaznak.
A vakok által használt beszélőrendszerek áttekintése után néhány szóban összefoglaljuk azon kritikusnak tűnő design és HTML szerkezeteket, melyeken a látássérültek munkájának jellemzői az internetes felhasználás során naponta találkozunk a weben. Mivel a honlapokon nemcsak a szabványos HTML megoldásokkal programozott oldalak találhatóak, meg kell vizsgálnunk a szerver-oldali programozást, valamint a honlaprendszer szerves részét alkotó adatbázis kezelő rendszerek korlátait és lehetőségeit, azok vakok számára implementálható módját.
A cél, hogy egy olyan működő web-site-ot kapjunk, mely egy adott terminológiát követve bármikor a látássérültek munkájának jellemzői legyen, ugyanolyan könnyedén mind látók, mind vakok számára egyaránt praktikusan és célirányosan használható legyen. A Magyarországon használatos beszédrendszerek A látássérültek számára a képernyőt a külön nekik "épített" kijelzőrendszerek jelentik, így akár a számítógéphez képernyő sem szükséges. A vakok két féle módon kaphatnak üzenetet a számítógéptől: 1.
Braille-jelek által, 2. A Braille-kijelzők áruk miatt hazánkban nem a látássérültek munkájának jellemzői, az a darab eltörpül a több ezer beszélőrendszer mellett.
Külföldi tapasztalatok alapján az is kiderül, hogy akik Braille-kijelzőt használnak, azok telepítenek egy beszélőrendszert is gépükre és "egyik kiegészíti a másikat" elven hol ezt, hol azt használják, az adott feladatnak megfelelően. Magyarországon egyetlen kizárólag hazai fejlesztés létezik, mely DOS. A többi beszélő mind külföldön gyártott termék.
Hazánkban szamizdat módon érkeztek be a külföldön drágán beszerezhető Windows-t is olvasó software-ek.
A két "legjobb" rivális itt is aratott: a Jaws és a Window Eyes. A Window Eyes mellett szól az, hogy a BraiLab PC-vel kis trükkök alkalmazásával egy magyarul beszélő rendszert lehet "összebarkácsolni", mely képes Windows alatt is használhatóvá tenni - bizonyos szinten - a gépet a BraiLab PC önmagában nem képes, csak DOS.
Brailab Magyarországon már több, a látássérültek munkájának jellemzői 12 éve használnak a vakok beszélő számítógépet. Teréz teljesen vak, ő írta a text-to-speech szöveget beszéddé alakító rendszer zömét, egy egykarakteres braille kijelzőt és egy szót tartalmazó fixszavas angol beszédszintetizátort használva. Arató András készítette el a fejlesztőrendszert úgy, hogy vakon is lehetett vele dolgozni. Így indult a BraiLabok fejlesztése telén. A BraiLab basic alapgép ben került a látássérültek munkájának jellemzői, összesen négyszáz darabot használtak belőle a látássérültek.
A BraiLab plus-ok eladása ben kezdődött meg. A hozzájuk adott programcsomag tartalmazott többek között egy 3. A BraiLab plus-ok már főként munkaeszközként kerültek felhasználásra. A termékcsalád következő tagja, melyet ma is a legtöbben a látássérültek munkájának jellemzői, a BraiLab PC, mely ben került forgalomba. Eddig 4 alkalommal bocsátottak ki a hozzátartozó szoftvercsomagból újabb verziót. Ez az eszköz IBM PC párhuzamos kimenetéhez csatlakoztatható adapter, amely egy vakokat intelligensen támogató rezidens szoftver segítségével beszél.
A BraiLab plus-hoz tartozó programcsomag PC-re történő átvitele mellett újabb segédprogramokkal is bővült. Így például: - többféle kódkészlet használatát és a BraiLab PC paramétereinek megváltoztatását lehetővé tevő program, - meghangosító rendszer, amely a "rosszul beszélő" programok hangosítását teszi felhasználó baráttá, - kivételszótár kezelő, amely a rendhagyó kiejtésű szavak helyes kiejtését a látássérültek munkájának jellemzői. A beszéd minőségének és a beszéltető program intelligenciájának fejlesztése mellett egyre inkább előtérbe került a hálózatos lehetőségek vakok számára történő elérhetővé tétele.
A rendszer hiányossága, hogy jelenleg karakteres üzemmódban képes dolgozni. A BraiLab család tagjairól elmondható, hogy megbízható hardverrel és szoftverrel kerültek forgalomba, valamint hogy áruk töredéke a hasonló nyugati segédeszközökének. További előnyt jelent, hogy a magyar nyelvű szöveget nem valamely idegennyelv kiejtésén kell hallgatni!
A látássérülés hatása a gyermek fejlődésére
A fejlesztés helyes irányának tartom, hogy a hangsúlyt a programok intelligenciájának növelésére helyezik a fejlesztők, és nem a már jól érthető beszéd tökéletesítésére. A termék túl drágának bizonyult és a jelenleg rendelkezésre álló kis számú digibook-ok miatt nem éri meg a felhasználóknak ekkora beruházást eszközölni.
Arató András és Vaspöri Teréz a fejlesztők : "A BraiLab PC-s ernyőolvasó legfőbb elve az volt, hogy a vak felhasználónak ne kelljen a gép programjai használatakor sok parancsot megtanulnia, hanem elég legyen csak a program billentyűkről történő használatára koncentrálnia esélyegyenlőség! Nagyon fontos szempont volt az is, hogy a szintetizált beszéd gyors reakciójú legyen.
A változó ernyő legfontosabb része szólaljon meg először, és a beszéd legyen könnyen leállítható. Az, hogy ma kb. WinTalker A WinTalker egy Szlovák programozócég a látássérültek munkájának jellemzői, mely az első Magyar nyelvű látásromlás méhnyakkal, ami képes Windows alatt felolvasni a képernyőt.
A software-t folyamatosan fejlesztik, de jelenleg nem érte el a külföldön már jól működő és megbízható Windows-os képernyőolvasást. A vak ember nem közvetlenül olvassa a képernyőt, mint ahogyan a látó, hanem közvetve, tehát egy eszköz segítségével. Míg a látó ember ránéz a képernyőre, meglátja az ott megjelenő összefüggéseket, párhuzamot tud a látássérültek munkájának jellemzői a képen megjelenő információk között és a számára éppen fontosakat hasznosítja csak.
Ezzel szemben a vak ember számára egy "unintelligens" gép közli az információt, ebből következik, hogy olyat is, ami esetleg az adott feladatnál nem hasznos, sőt, hátrány mondjuk egy óra megjelenik a bal felső sarokban.
Ezért igen nehéz olyan képernyőolvasó programot készíteni, ami képes megfelelő módon "leválogatni" a szükséges információt a képernyőről. Jó példa erre egy táblázat felolvastatása. Míg a látó ember egyszerre látja a sorokat és oszlopokat, addig a vak kizárólag lineárisan, soronként kapja meg az információt, ami egy több oszlopos táblázatnál teljes használhatatlanságot is eredményezhet.
A Wintalker programból kb. Előnye: jelentős olcsósága a többi Windows-os képernyőolvasókhoz képest. Window-Eyes A web browser-ekkel jól együtt tud működni az angol nyelvű program. Úgy alakult, hogy itthon kevesebb legális példány van belőle.
Ennek csupán az a magyarázata, hogy igen nehézkes magyar szövegre "idomítani", ámbár több szakmával foglalkozó látássérült írt kis silabuszokat, avagy készített teljes fordítást a dokumentációjából.
Jaws for Windows A JAWS rendszerből, mely a Profivox beszélőrendszerrel működik együtt, ma több, mint legális példány áll a vak felhasználók rendelkezésére. A Jaws honosított változatának demo verziója is megvásárolható, így még jóval több felhasználója lehet a programnak, mint az alig több, mint regisztrált felhasználója. Hátránya: igen magas ára.
Ez lehetne itthon a legolcsóbb ernyőolvasó. Windows XP-től kezdve használható csak magyarul. Jelenleg egy alfa teszt változata működik. Készült hozzá egy olyan, speciálisan vakoknak írt böngésző, mely az Internet Explorer-ből nyeri az adatokat az "Object Linking and Embedding" módszerrel, mintegy motorként használva azt. Az ilyen speciális browser-ek sok olyan, a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó előfeldolgozást végeznek, melyek nyelvspecifikusak.
Sokat segíthetnek vakoknak a tájékozódásban. Kigyűjtik például egy helyre a linkeket, és külön a szövegeket. Értelmezni is tudják a szövegeket, és abból egy saját fát ajánlanak fel a vak felhasználónak a navigálás megkönnyítésére. Braille-kijelző Vannak és lesznek néhányan olyanok is, akik Braille-kijelzővel "Braille-sorral" rendelkező önjáró rendszerekkel szeretnének könyveket olvasni. Az igazi írásbeliség a vakoknál a Braille-olvasást jelenti.
Hordozható, saját intelligenciával rendelkező Braille-kijelzős készülékből is van itthon néhány használatban, a PC-hez kapcsolható Braille-kijelzőkből meg több mint két tucat.
A Speech Technology Kft. A cég ben fejlesztette ki egy új technológiára alapuló rendszerét www. Ez az első és eddig egyetlen nyelvfüggetlen beszédszintézis rendszer.
A magyar mellett pillanatnyilag az angol nyelvű változat piacképes.
Látássérültek a szinházban
A rendszer természetes hangzású, öntanuló és új nyelvekre viszonylag könnyen adaptálható. Várhatóan a közeljövőben szabad felhasználású változatai is nyilvánosságra kerülnek.
Hogyan interneteznek a vakok? Kétfelé kell bontani a látássérültek internetezési szokásait. Jelenleg a Linux operációs rendszerre nincs beszélő. Böngészőként karakteres browser-eket használnak, főként a Kaliforniai Egyetemen kifejlesztett Lynx programot, melyet több platformra még DOS-ra és Windows-ra is aplikáltak. Azon látássérültek, akik Windows alatt böngésznek, igen kevesen vannak, ők általában az angol nyelvű Jaws for Windows-zal használják a gépet, főként angol nyelvű honlapok olvasgatására, általában Internet Explorer-rel mint ahogyan mások is, ez nem vak specifikus jelenség.
A különböző flash és animált jelenségek számukra sem olvashatóak, ill. A DOS-os hálózatkezelő programok közül sok fajta alkalmas a beszélőrendszerrel való együttműködésre, bárki saját lehetőségeihez mérten használhat bármilyet. A lényeg, hogy kell egy hálózati a látássérültek munkájának jellemzői teremtő segédprogram, ezt pedig definiálja a a látássérültek munkájának jellemzői rendszerünk otthonról modemmel, munkahelyről ethernet vonalon, ISDN, ADSL, vagy csillagpontos kábel-szolgáltatás van lehetőségünk a használatra.
Ha fent van a hálózati kapcsolatot létrehozó segédprogram, onnantól kezdve akármilyen programot használhatunk, ami DOS. A hálózati programok között az egyik univerzális program a ka9q, amely nemcsak a kapcsolatot teremti meg a hálózattal, hanem integráltan tartalmaz kliens programokat is.
Az eredeti KA9Q programot Phil Karn amerikai rádióamatőr írta, mind csomagrádiós, mind kábeles hálózaton működik. Oktatási és kutatási intézmények ezt a szoftvert szabadon használhatják. Használata kezdetben kényelmes volt.
Egyéb programok Így például Linux-os Lynx, gopher, stb.
A különböző programok beszéddel történő használhatósága között különbségek vannak. Általában azt egyszerűbb használni, ahol a képernyő áttekinthetőbb pl. Sokszor én is abba a hibába esek, mely szerint a karakteres felületű programokat "régi"-nek nevezem. Ez az egyre jobban grafikusodó világunkban egy rossz beidegződés eredménye, valamint annak a ténynek köszönhető, hogy a legtöbb karakteres programot valóban régen fejlesztették utoljára, mert egyre kisebb rá az igény.
A programcsomagot DOS alatt fejlesztik és direkt módon vakok számára is könnyen kezelhető, ám a látók számára is kellemes kinézetű amennyiben beszélhetünk egy karakteres felületen ilyenről változatok jelennek meg.
A látássérült gyermekek legfontosabb jellemzői
Az egész program egy merész, de sokak által szívesen használt terminológia köré van felépítve: minden menü, nyomógomb, választómező a web-es böngészést is beleértve forrógombok segítségével működtethető. A honlapok böngészésekor a program "megcímkézi" az ABC.
Ez az egyetlen szoftver, amely képes DOS alatt alapvető multimédia funkcióra is: külön kérésre megjeleníti a honlapon található képet grafikus formában, az általa ismert hangfile-okat A látássérültek munkájának jellemzői és Real Audio-t sajnos ez sem képes lejátszani a hangkártyán. Frame-eket, flash-t és más újabb keletű HTML-tag-eket annak ellenére, hogy folyamatosan fejlesztik, nem képes kezelni. Mitől lesz egy honlap "vakbarát"? Érdemes a lehető legegyszerűbbre tervezni a vakos lapokat, mert a vak felhasználók sokféle rendszert használnak és fognak használni Magyarországon.
Célszerű olyan web lapot tervezni, amely nagyon puritán kinézetű, de a szöveges része tartalmas. Ez biztosan jó lesz mindenféle felhasználónak, bármilyen rendszert is használjon. Egy nagyon jó vakos web felület sem tud olyan jó lenni, mint egy személyre szabott, önálló intelligenciával rendelkező számítógép. Hosszan olvasgatni egy könyvet hálózaton nem lehet. Tekintettel kell lenni arra, hogy a vak felhasználók sok esetben a letöltött állományokat akarják offline felolvastatni.
Ha a navigációt segítő strukturált állományokat fogja Windows rendszerben valaki vakon olvasni, azt is inkább off-line fogja tenni. A Windows-os vakos a látássérültek munkájának jellemzői elindult egy olyan irányzat, hogy a Microsoft-os programokat, mint egy motort használják csak, és külön programot fejlesztenek látássérülteknek, ilyen a fentebb már említett, fejlesztés alatt lévő LookOUT rendszer. Off-line működő, nagyon egyszerű interfésszel rendelkező vakos olvasó programra mindenképpen szüksége van a a látássérültek munkájának jellemzői Windows alatt is.
Online használat Milyen legyen egy vakos web-es felület? Ha a tervező a látássérültek munkájának jellemzői használ grafikát, akkor sokkal könnyebb jó vakos felületet tervezni, mintha egyszerre szeretné a látó és a vak felhasználó igényeit kielégíteni. A külön vakos felületen ezt meg lehet oldani.
Az oldalakat, a látó oldalakhoz hasonlóan, hierarchikus struktúrába kell rendezni. Javasoljuk, hogy az egyes választási lehetőségek az egyes lapokon mindig egymás alá kerüljenek.
Ezekből, ha lehet, hétnél ne legyen több egy oldalon, így azt az idősebb emberek is jól meg fogják tudni jegyezni. A linkekhez tartozó szövegek legyenek legalább teljes mondatok.
Természetesen az olyan típusú linkek, ahol a név csak azt tartalmazza, hogy "További információk itt", nem megfelelőek, mert az ernyőolvasók, ha a linkeken haladnak végig tabulátorral, akkor csak magát a linket olvassák fel.
Az oldalakhoz tartozó "vissza a főoldalra", "vissza a lap elejére" stb. A lap elején legyen mindig az a kb. Ezen az egyszerű hierarchikus fa-struktúrán a vak felhasználó mindig könnyen tud lépkedni. Az nem baj, ha egy lapon oldalon egyszerre csak egy szint látható. Az egyszerre sokat mutatás látó gondolkodásra vall. Lehetőség szerint ne készítsünk táblázatokat.
