Jó látás ember
Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg.
A látómező itt kis darabkákra jó látás ember felszabdalva érző mezőmelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket. Az elsődleges látókéregből az információ két nagy pályán továbbítódik. A ventrális pálya a tárgyak azonosítását végzi. A másik nagy pálya a dorzális pályaamely a tárgyak helyét azonosítja, és a tárgyakhoz kapcsolódó viselkedést irányítja.
Utóképek [ szerkesztés ] Az erős fénynek kitett fényreceptorok deszenzitiválódnak, ha ez a fény az érzékeny tartományukban éri őket. Még mindig kevésbé jeleznek a szokásosnál néhány másodperccel azután, hogy a fény kihunyt. Az ez alatt látott színekben ez a komponens kevésbé van jelen, mint egyébként; ez a jelenség vezet az utóképek kialakulásához, amikor is a szem tovább lát egy élénk színű figurát, de komplementer színben.
Milyen színt lát a vad, és hogyan? Zöldbe, barnába öltözünk, narancs láthatóságit veszünk fel, a lámpáknál, fényvetőknél meg arról vitatkozunk, hogy mit lát a vad, és mit nem. Ássunk egy kicsit a dolog mélyére! Mit látnak az állatok?
Az utóképeket a festők is felhasználták, megjelenítették, mint például Vincent van Gogh. A normálistól eltérő színlátás[ szerkesztés ] Bővebben: Dikromatikus színlátás Színérzékelési hiányosságok főként akkor fordulnak elő, ha egy személy egy vagy több szín látására képes csapsejtje hiányzik vagy kevéssé érzékeny.
Hova lát jól a rövid- és a távollátó? - Éles látás
Ha az alany kevesebb színt lát, akkor színtévesztő, ha pedig csak a szürke árnyalatait érzékeli a fehértől a feketéig, a látást javító szemkészítmények színvak. Agyi sérülések is okozhatnak színlátási zavarokat, ha a vizuális rendszer sérül.
A magyar kutató vezette csoport mesterséges retinát alkotott A retina belsejében kis elem van, amelyek a számításokat végzik. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hamburgert. Ennek az alsó része a ganglionsejt réteg, amely kommunikál az aggyal. A kutatócsoport a retinitis pigmentosa nevű vakság betegségcsoportot kutatta, ami a teljes vakság 20 százalékáért felelős. Ebben az esetben a fényérzékeny réteg megszűnik fényérzékenynek lenni.
Tetrakromázia[ szerkesztés ] Míg a legtöbb ember trikromát, azaz háromféle színészlelő receptora van, addig sok állatnak négyféle. Közéjük tartozik néhány pókfaja legtöbb erszényesmadárhüllőés a halak sok faja. Más fajok azonban csak két alapszínt látnak, vagy egyáltalán nem látnak színeket; ezeket dikromátoknak, illetve monokromátoknak hívják.
Különbséget kell tenni a retinális tetrakromázia és a funkcionális tetrakromázia között. Az előbbiben négyféle színészlelő receptor van a retinában, az utóbbiban pedig az illető egyed e négyféle receptor segítségével képes jobban megkülönböztetni a színeket. A nők fele, de a férfiak kis százaléka retinális tetrakromát.
- Gyengült figyelem feledékenység gyengült látás
- Index - Tudomány - Néhány ember úgy látja a színeket, mint a madarak
- Összes érzékszervünk közül a szem tekinthető a legfontosabbnak, hiszen egy egészséges ember a külvilágból származó információk mintegy százalékát látása révén juttatja el az agyához.
- Milyen színt lát a vad, és hogyan? – Vadász Blog
- Répa és a tápanyagok a szemnek Jó látás ember Így látják a világot az állatok Pesthy Gábor Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében.
Ez fokozottan érvényesül, ha az adott egyén kétféle változatot örökölt az egyik csapfajta közepes vagy nagy hullámhosszra érzékeny génjéből. Ez a gén az X-kromoszómán helyezkedik el, ami különbséget okoz jó látás ember nemek arányában. Közülük egyesek jobban meg tudják különböztetni a színeket, ezért funkcionális tetrakromátok.
Tóth Balázs A szemünk trikromát, vagyis háromféle csap érzékeli a kék, zöld és piros színeket. Az állatvilágban azonban gyakori a tetrakromát szem, a legtöbb madárnak és néhány hüllőnek, rovarnak ilyen szeme van.
Bővebben: Szinesztézia A szinesztézia egyes formáiban betűk és számok látása, vagy zenei hangok hallása színérzetet is kivált. Kísérletekkel és leképező technikákkal mutatták ki, hogy ezek a színészlelések megnövekedett tevékenységgel járnak az agynak a színekkel foglalkozó részén, és hasonló agyi folyamatok hozzák létre őket, mint amik a valós színeket is létrehozzák.
