Nem vagyoni kár látásvesztés miatt
Hozható-e olyan ítélet, amely a személyiségi jog megsértése esetén azon az alapon utasítja el a sérelemdíj iránti keresetet, hogy a sérelmet szenvedett felet nem érte hátrány? A Tanácsadó Testület tagjainak egységes álláspontja szerint olyan joggyakorlat kialakítása és követése lenne indokolt, amely megakadályozza a személyiségi jogok és a jogvédelem inflálódását, továbbá a joggal való visszaélést megvalósító igényérvényesítést.
Ez akkor biztosítható, ha a bíróságnak a Ptk. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint nem állapítható meg a magatartás jogsértő jellege, ha abba a sérelmet szenvedett fél beleegyezett, ha azzal az alperes törvényes kötelezettségének tesz eleget, vagy ha a felperes által a magatartás eredményeként elszenvedett érdeksérelem azoknak a kockázatoknak a körébe tartozik, amelyek bekövetkezésével a mindennapi életben - az alperes magatartásától függetlenül is - általában számolni kell.
A hyperopia rendellenességek szenvedett fél által megadott hozzájárulás terjedelmét vizsgálva a hozzájáruló nyilatkozat értelmezése során a szűkítő értelmezés indokolt.
A jogsértés ténye mellett nem vagyoni kár látásvesztés miatt kell azt is, hogy a személyiségi jog sérelmét a felperes az alperes magatartásával okozati összefüggésben szenvedte-e el, továbbá hogy a jogsértő a kártérítési felelősség szabályai és gyakorlata szerint ki tudja-e magát menteni [Ptk. A bírói gyakorlat eddig nem támogatta jelképes nemvagyoni kártérítés megítélését.
A Tanácsadó Testület indokoltnak tartja hasonló gyakorlat követését a sérelemdíj kapcsán is. A Tanácsadó Testület körében megfogalmazott többségi álláspont szerint személyiségi jogsértés megállapítása, valamint az objektív szankciók megítélése mellett is a bíróság elutasíthatja a sérelemdíj iránti keresetet, ha a sérelmet szenvedett felet nem érte olyan nemvagyoni sérelem, amely sérelemdíj megítélésére adhatna alapot.
A Ptk. A Tanácsadó Testület tagjai egyetértettek abban, hogy a sérelemdíjra marasztalás lehetőségét biztosító törvényi rendelkezések céljának az a jogalkalmazás felel meg, amely nem marasztal olyan alacsony összegű sérelemdíj megfizetésére, amely nem alkalmas sem a sérelem kompenzálására sem pedig a jogsértéstől visszatartó preventív hatása kifejtésére.
Személyiségi jogsértés megállapíthatósága esetén az alperesnek kell nem vagyoni kár látásvesztés miatt magát a vonatkozó kontraktuális vagy deliktuális felelősségi mérce szerint, valamint neki kell bizonyítania azt is, hogy a jogsértéssel okozati összefüggésben a felperest nem érte olyan súlyú nemvagyoni sérelem, amely sérelemdíj megítélését indokolná.
Ez utóbbi következtetésre a bíróság a Pp. Abban az esetben, ha a személyiségi jogsértést szerződésszegés valósítja meg, a Ptk. Mivel azonban a sérelemdíj nem kártérítés, a Ptk. Keresés űrlap.
