Egy személy meghatározása a tudomány szempontjából, Tudományos módszer
A megismerés útjainak tekintették többek között a rációt, emóciót, intuíciót, meditációt és az imát is. Mai fogalomhasználatunkban a tudomány ennél jóval szűkebben értelmezett. Mint tevékenység csak azokat a megismerési formákat jelenti, amelyeket meghatározott módon tudományos módszer alapján végeznek.
A tudományos módszertan mibenlétéről eltérő tudományfilozófiai iskolák, álláspontok léteznek. Valójában mára annyi tudományfilozófiai iskola létezik ahány eredeti gondolkodó ezzel a kérdéssel egyáltalán foglalkozni kezdett.
Ezen tudományfilozófiai iskolák döntő többsége azonban a tényleges tudományos módszertanra szinte semmilyen hatást sem gyakorolt. Az egyes tudományágakban azok sajátos igényei szerint eltérő álláspontok váltak uralkodóvá. A legtöbb empirikus tudomány, különösen pedig az egzakt természettudományok területén a ténylegesen alkalmazott tudományos módszertanra szinte kizárólag a kartéziánus felfogás René Descartes nevével fémjelzett elgondolásokmajd a A tudományos módszerről napjainkban is intenzíven folyó tudományelméleti viták eddig lényegében egy személy meghatározása a tudomány szempontjából tudományfilozófia berkein belül maradtak.
A tudományos forradalmak szerkezete[ szerkesztés ] A tudományos forradalmak szerkezete SSRKuhn fő műve eredetileg cikként jelent meg az Egyesített Tudomány Nemzetközi Enciklopédiájában. A tudomány általában három különböző szakaszra osztható.
Az első a megsejtés, melyből hiányzik a központi paradigma. Amint anomáliás eredmények jönnek létre, a tudomány eléri a krízist, amely ponton egy új paradigmát fogadnak el, amely egy keretbe foglalja össze a régi eredményeket az anomáliás eredményekkel.
Ezt nevezik forradalmi tudománynak.
A tudományos forradalmak szerkezetében Kuhn azt is kifejti, hogy a rivális paradigmák összemérhetetlenek, vagyis egy paradigmát nem lehet megérteni egy másik rivális paradigma fogalmi keretén és terminológiáján keresztül. A tudományos közösség[ szerkesztés ] Legtágabb értelemben a tudományos közösség tagjának tekintik mindazon személyeket, akik tudományos kutatással foglalkoznak és annak eredményeit tudományos közleményekben publikálják.
Ezt az értelmezést teszik magukévá például a nemzetközi botanikai és zoológiai nevezéktani kódexek, amelyek szerint az a botanikus vagy zoológus aki legalább egy tudományos műnek szerzője.
A tudományos részközösségek általában ennél sokkal szűkebb körben definiálják önmagukat. Tudósnak, kutatónak csak olyan személyeket tekintenek, akik államilag is elismert tudományos képzésben részesültek, annak keretében felkészültségükről, kompetenciájukról érdemben számot adtak, majd ennek eredményei alapján az erre akkreditált testületek valamelyike számukra tudományos fokozatot, címet vagy egy személy meghatározása a tudomány szempontjából ítélt oda, ezt követően pedig törvényekben és szabályzatokban meghatározott rituális szabályok szerint a tudományos közösségbe befogadták, beavatták őket.
A megfelelő számú és színvonalú tudományos publikációs tevékenység tehát csak az egyik előírt, feltétlenül szükséges, de önmagában nem elégséges törvényesen előírt kritérium. Magyarországon például ennek módja a egy személy meghatározása a tudomány szempontjából törvényben meghatározott doktori PhD eljárás, majd a fokozat egyetemi tanácsok általi odaítélése, valamint az államilag előírt doktori eskü és a hivatalos doktorrá avatási ceremónia.
Ezt követően a már felavatott doktornak még kérnie kell a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületébe való felvételét, amely a hazai tudományos közösség törvényben és jogszabályokban elismert szervezete.
Tudomány – Wikipédia
A tudomány mint a tudományos közösség kollektív produktuma[ szerkesztés ] Legtágabb értelemben tudománynak mint produktumnak a tudományos közösség tagjai által, tudományos módszertan alapján végzett kutatómunka során előállított és a tudományos közösség által elfogadott orgánumokban, meghatározott szabályok szerint tudományos közlemények folyóiratcikkek, konferenciakötetek, tudományos könyvek formájában publikált ismeretek halmazát tekinthetjük.
A tudomány fogalmát ennél általában sokkal szűkebben határozzák meg, amikor fenti ismerethalmazból csupán az egymással összefüggésben is értelmezett, szintetizált és a tudományos közösség által széles körben elfogadott, testületek, szervezetek, társaságok, szerkesztőbizottságok, vagy egyetemi műhelyek által kanonizált úgynevezett igazolt ismeretek gondolati rendszerét nevezik tudománynak. Ebből a fogalomból ez esetben kirekesztik a tudományos kutatás folyamatában már felmerült, de még ki nem érlelt hipotéziseket, elméleteket.
A tudomány tartalmát természetesen még ezen szigorúbb értelmezés szerint sem tekinthetjük állandónak, hiszen egy ma általánosan elfogadott, a jelen lehetőségeink között körültekintően igazolt, egyetemeken tanított ismeretről később kiderülhet, hogy téves.
Ez esetben a kérdéses ismeret az aktuálisan a tudomány mindenkori állása szerint kanonizált tudományból a tudománytörténet lapjaira kerül. A tudomány és a nemzeti identitás kapcsolata[ szerkesztés ] Különös jelentőségük van a tudományokban a nemzeti nyelveken írt könyveknek.
A Magyar Tudományos Akadémia létrehozói e nemzeti intézmény küldetését a hazai tudomány művelése mellett a nemzeti nyelv ápolásában jelölték homályos látás keratitisszel, amelynek elengedhetetlen eleme a szaknyelv ápolása, és a hatályos akadémiai törvény és alapszabály ezt a kiemelt feladatot ma is előírja. Az igényes idegen nyelvű megnyilvánulás nem alapulhat máson, mint a hasonlóképp vagy még inkább kiművelt anyanyelvi kifejezőkészségen, ahol minden egyes szó vagy kifejezés árnyalatait is érzékeljük.
Mindez nem mond ellent annak, hogy az igazi tudós elmének ki kell tennie magát minél szélesebb közvélemény intenzív kritikájának.
A tudomány nemzetközi volta mindig kitermeli a lingua academicát, amely ma az angol. Az angol nyelvű folyóiratok kiemelt szerepét bár sok szempont indokolhatja, de mind a egy személy meghatározása a tudomány szempontjából végbemenő és új gravitációs központokat eredményező változások, mind a kommunikáció és tudományos kutatások terén is felgyorsult globalizáció egyre inkább kérdésessé teszi az angol nyelv egyeduralmát.
Ha a felsőoktatás teljesen angol nyelvűvé válna, akkor […] kérdésessé válna az anyanyelv versenyképességének megmaradása.
Nincs teljes konszenzus és pontos meghatározás arról, hogy mi határozza meg a tudományt. Ezzel a kérdéssel a tudományfilozófia foglalkozik. Internalizmus[ szerkesztés ] A történelmileg korábbi, ún.
Az internalizmus elnevezés itt azt jelenti, hogy a tudomány egy döntő részt önmaga által meghatározott diszciplína, elméletei a valóságtól, mint tárgytól, a metodikától függenek csak, nem pedig az ember más körülményeitől. Pongyolán fogalmazva az elméletek elfogadását objektív módszerek határozzák meg, és nem függenek szubjektív tényezőktől. A tudomány így a megismerés egy kitüntetett módja, vagy egyenesen a legjobb, esetleg egyetlen módja.
Jellemző rájuk a realista felfogás is. Ezen nézet képviselői a tudományfilozófia legfontosabb vagy kizárólagos feladatának a tudományos módszer logikai analízisét tekintik. A tudomány ezen módszerére jellemző a logikai konzisztenciára való törekvés, a illetve a logikai levezetés használata, és igazolt ismeretek elfogadása. Az igazolás mikéntje különbözik az ún. A matematikában, amely absztrakt tudomány, igazolásként azt követelik meg, hogy egy tétel egy bizonyos axiómarendszerben az axiómákból közvetlenül vagy közvetve bizonyítható legyen.
A tapasztalati tudományokban egy elmélettől azt követelik meg, hogy olyan empirikus következményei legyenek, amelyek empirikusan ellenőrizhetőek. Ezen empirikus következmények ellenőrzése igazolhatja az elméletet.
A tapasztalati tudományokban az igazolás gyengébb, mint a bizonyítás, emiatt az elméletek elfogadása egy bonyolultabb, és több vitára okot adó kérdés. Erről bővebben egy személy meghatározása a tudomány szempontjából a tudományos módszer szócikket, és az itt szereplő Externalizmus fejezetet. Meg kell jegyezni azt is, hogy még az internalista felfogás is elismeri, hogy a fent leírt tudományos módszer a természettudományoknál sem tökéletes, és a humán tudományokban sokkal kevésbé teljesül.
Az internalizmus ezt kiküszöbölendő hibának tartja, és annak jeleként látja, hogy a társadalomtudományok nem annyira kiforrott tudományok, és emiatt nincs mód a módszer formális betartására.
Externalizmus[ szerkesztés ] A másik, externalista nézet szerint a tudomány működésében a fenti formális módszer nem lehet teljes, és a legtöbb esetben nem is tartják be, nem tartható be, vagy nem érdemes betartani.
A módszer helyett döntőbb szerepe van bizonyos külső körülményeknek, nevezetesen az emberi társadalomnak, amelybe a tudomány be van ágyazva, illetve a tudományos közösségnek magának. A tudomány így egy történelmileg, intézményileg ld. Ezen nézet meghatározása a tudományra az lehetne, hogy a tudomány az, amelyet a tudományos intézmények, a közösség, a tudományos elit annak fogadnak el. Tudóssá pedig egy személy meghatározása a tudomány szempontjából ember a közösségbe való befogadás rituáléja szerint lesz.
Ezen irányzat szerint a tudomány kiemelt szerepe a megismerésben gyengébb, vagy egyáltalán nincs kiemelt szerepe, jobban hajlanak a relativizmus felé. Az irányzat követői a tudományfilozófia történeti vagy szociális iskoláit alkotják.
Egy személy meghatározása a tudomány szempontjából, A társadalom rendszerének jellemzői
Ezen nézetek közötti ellentét, és a realizmusracionalizmus és relativizmus közötti vita zajlik még manapság is, amelynek legextrémebb változata egy személy meghatározása a tudomány szempontjából ún. A tudomány és a tudományos eredmények alkalmazása[ szerkesztés ] A különböző tudományon kívüli gyakorlati tevékenységek gyakran és természetesen szoros kapcsolatban vannak egy-egy tudományággal, így ezek a mindennapi szóhasználatban sajnos gyakran összemosódhatnak, egy személy meghatározása a tudomány szempontjából számos félreértésre illetve finanszírozási és egyéb problémákra vezethet.
A tudomány és a gyakorlati tevékenység közötti kapcsolat szorossága szempontjából érdemes néhány fogalmat áttekinteni: Alaptudományról, vagy alapkutatásról akkor beszélhetünk, ha a tudományos kutatói tevékenység középpontjában a Világegyetem adott tudomány által vizsgált szegmensének megismerése áll. A tevékenység optimalizálásakor ezen megismerési folyamat hatékonysága a legfőbb szempont. Az ilyen tudomány éppen ezért a valóban új ismeretek megszerzésének leghatékonyabb módja.
Az alapkutatás eredményei közkinccsé kell hogy váljanak, mert kizárólag a kollektív megismerést mint kiemelkedő jelentőségű közérdeket szolgálják. Példák: matematikacsillagászatfizikakémiarossz látásra való hajlamföldrajztörténettudomány … Alkalmazott tudományról akkor beszélhetünk, ha egy tudományágról van szó, amely a Világegyetem egy olyan szegmensét vizsgálja, amely valamilyen gyakorlati tevékenység szempontjából kiemelkedően fontos.
Az alkalmazott tudományra mindazok a kritériumok érvényesek, amelyek az alaptudományokra. Elvi értékbeli különbséget nem kell feltételezni. Az alkalmazott tudományok gyakran interdiszciplináris vagy multidiszciplináris jellegűek. A tevékenység optimalizálásakor a megismerés általános célja mellett az érintett gyakorlati tevékenység potenciális támogatása is fontos szempont.
Ebből következően az ilyen kutatás ritkábban vezet alapvetően új felismerésekre, de gyakrabban vannak olyan eredményei, amelyek tudományon kívüli alkalmazására rövidebb idő alatt is sor kerülhet. Az alkalmazott kutatások eredményeit ugyanúgy publikálni kell, mert ugyanúgy közérdeket szolgálnak. Példák: orvostudománymezőgazdaságtudományműszaki tudományok… A fejlesztés tudományos eredmények birtokában végzett magas szakmai színvonalú, de nem tudományos tevékenység. A fejlesztés lehet közérdekű, de szolgálhat szűk csoport- vagy magánérdekeket is, sőt lehet a köz érdekével ellentétes célú is.
A fejlesztés finanszírozása annak az érdeke és feladata, aki a fejlesztés hasznából közvetlenül részesül. A fejlesztés támogatása akkor lehet állami feladat, ha az a tevékenység, amelyet szolgál szintén állami vagy állam által támogatandó tevékenység illetve közcél például közegészségügy, közoktatás, környezet- és természetvédelemközigazgatás, közbiztonságigazságszolgáltatás stb.
A fejlesztést gyakran tudományos kutatók végzik, néha kutatói tevékenységük folyományaként, máskor a tényleges tudományos kutatás anyagi feltételeinek megteremtése céljából, vagy gyakran megélhetési okokból a helyett.
Példák: gyógyszerfejlesztés, növénynemesítés, információs rendszerek fejlesztése,… Az innováció nem tudományos és nem fejlesztési tevékenység, bár mindkettővel szoros kapcsolatban állhat.
Innováció alatt a fejlesztési a látás asztigmatizmusa gyakorlatba való bevezetését értjük. Példák: új termék bevezetése, új technológia alkalmazása,… A tudományos szakértői és szaktanácsadói tevékenység, tudományos képzettség birtokában és tudományos eredmények egy személy meghatározása a tudomány szempontjából módszerek felhasználásával végzett szolgáltatás.
Nem tudomány, nem fejlesztés és nem is innováció, de ezek mindegyikével szoros kapcsolatban állhat.
A szakértői tevékenység eredménye a szakvélemény. Szakvélemény csak szakértői vizsgálat eredményeként készíthető el.
Tudományos módszer
A szakértői vizsgálat módszertana tudományos módszertana tevékenység célja azonban nem új ismeretek szerzése általában, hanem kizárólag a megbízó vagy hatósági kirendelő által feltett konkrét kérdések megválaszolása. A tudományos szaktanácsadás kevésbé pontosan meghatározható szolgáltatás, lényege tudományos ismeretek közvetítése valamilyen konkrét gyakorlati kérdés kapcsán. Példák: igazságügyi szakértői tevékenység, mezőgazdasági szaktanácsadás, orvosi és életmód tanácsadás stb.
A tudományos ismeretterjesztés szintén tudományos ismeretek közvetítése, de nem valamely megbízó számára és nem valamely konkrét szituáció kapcsánhanem a társadalom egészének érdekében. A tudományos ismeretterjesztés lényegében a közoktatás, oktatási rendszeren kívüli formája.
Történet[ szerkesztés ] A modern tudomány születését sokan Francis Bacon Novum Organum című művétől számítják, de még ha nem is akarják ennyire egy eseményhez kötni, akkor is a Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a modern tudomány kialakulását az empirizmushoz kötik, azaz, hogy az empíria explicit hangsúlyozását tekintik annak a fordulópontnak, amellyel a tudomány a középkori vallástól és az akkori spekulatív filozófiától elszakadt. A vallástól való elszakadás fontosságát jelzi az is, hogy a reneszánsz és a felvilágosodás korával szorosan összekapcsolódik a modern tudomány születése.
Fontos szereplői az ismeretterjesztő szervezetek, orgánumok, tanfolyamok és a média. A tudományos ismeretterjesztés nem tudomány és nem kutatási tevékenység, de elsősorban a tudományos kutatók erkölcsi kötelessége, a hivatásos ismeretterjesztők és pedagógusok mellett.
Új tudományos publikációs trendek[ szerkesztés ] Különösen a XXI. A gyors közzétételt igénylő felfedezéseket, illetve a rövid terjedelemben kifejthető új kutatási eredményeket jellemzően folyóiratcikkben, és nem monográfiában publikálják. A folyóiratokban megjelenő közleményeknek az előnye a könyvekkel szemben, hogy többnyire nagyobb, szélesebb körű az olvasótáboruk, illetve az olvasottságuk. Ez különösen akkor fontos, ha aktuális kérdésekben a szerző szeretné megállapításait nemcsak gyorsan, de minél több olvasóhoz eljuttatni, különösen egy személy meghatározása a tudomány szempontjából döntéshozókhoz.
Nem csekély jelentősége van az információterjesztési szokások változásának.
A tudományos teljesítmény mérése Egy személy meghatározása a tudomány szempontjából, A társadalom rendszerének jellemzői Mi a szerzői jog? A szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint - az ún. A szerzői jog egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. Ennek jegyében ismer el személyhez fűződő és vagyoni jogokat a szerző javára.
Egyre fontosabbá válik a könnyű internetes hozzáférés biztosítása. Az absztrakt tudományok csak elvont tiszta fogalmak közötti összefüggések megismerését célozzák meg, ilyen a matematika.
Democracy in the Time of Pandemic (CIVICA Public Lecture #1)
A platonista filozófia a felosztást úgy értelmezheti, hogy a matematika az ideák világát tanulmányozza. A tapasztalati tudományokon belül elkülönítik a természeti és a társadalomtudományokatvalamint a bölcsészetet. A természettudományok a valóság azon jelenségeit kutatják, amelyekben az emberi társadalom nem játszik jelentős szerepet. A társadalomtudományok kifejezetten az emberi közösséggel kapcsolatos tudományok.
Egy személy meghatározása a tudomány szempontjából
A Bölcsészet ágai például esztétika, etika az ember különböző társadalmi szintű tevékenységeivel foglalkoznak. Bizonyos nézetek a tudományt egységesnek tartják, és így egyet értenek a társadalomtudományok és bölcsészet alapvető empirikus voltában, vagy legalábbis abban, hogy ez kell hogy legyen a tudományos norma.
Más nézetek szerint a társadalomtudományokat és a bölcsészetet alapvetően más módszer jellemzi, vagy módszertelenség, így tapasztalati tudománynak való besorolásuk vitatható. A társadalomtudományokat, bölcsészeti területeket közös megjelöléssel humán tudományoknak nevezik, szembeállítva az élő- és élettelen természettudományokkal és azok alkalmazott ágaival, a reál tudományokkal.
A kifejezetten az emberrel magával, mint biológiai és társadalmi lénnyel foglalkozó alap- és alkalmazott tudományok e két nagy szféra határán vannak fizikai és kulturális antropológia, pszichológia, humánetológia, orvostudomány Ezen kategóriákon belül további osztályozásokat is szokás tenni.
