Mi a vakok hátránya
Ennek oka az eltérő szociális és gazdasági viszonyokban, az eltérő egészségi állapotban keresendő, és abban, hogy az államok különböző módon gondoskodnak polgáraik jólétéről.
Mi a vakok hátránya jelenlegi fogyatékossági politika az elmúlt kétszáz év fejlődésének eredménye. Ez sokban tükrözi a különböző időszakok általános életfeltételeit, valamint szociális és gazdasági irányelveit.
A fogyatékosságok terén azonban sok sajátos körülmény is befolyásolta a fogyatékossággal élők életkörülményeit. A tudatlanság, a nemtörődömség, az előítéletek és a félelem olyan társadalmi tényezők, amelyek elszigetelték a fogyatékos embereket és hátráltatták fejlődésüket.
Egy Washington államban végzett tanulmány megállapította, hogy azok az emberek, akik már korán megtanulták a Braille-írást, több területen, beleértve a szókincset és a megértést is, ugyanolyan jól teljesítettek, ha nem is jobban, mint látó társaik. Az előzetes felnőtt tanulmányban a felnőttek írásbeli készségei és a foglalkoztatás közötti összefüggés értékelése során kiderült, hogy a Braille-írás olvasását megtanult résztvevők 44 százaléka munkanélküli volt, szemben azokkal, akik megtanultak olvasni a nyomtatás. A Braille-írást nem ismerő felnőttek közül csak minden harmadik alkalmazott.
A másság megítélése történelmi koronként Az emberi történelem során az egyes korok és az európai kultúrák különböző módon reagáltak a fogyatékosságra.
A fogyatékosság problémája egyidős magával az emberrel, de a mai súlyos formájában új keletű.
Ebből adódóan a rehabilitációs szemlélet is csak néhány évtizede terjedt el a világon. Megállapítható, hogy a nagy humán kultúrák nem diszkriminálják a másságot.
Tehát a fogyatékos emberrel kapcsolatos előítéletek nem a nagy kultúrákból erednek, hanem az atavisztikus ősi ösztönökből, vallásos hiedelmekből és a fogyatékos ember mássága kapcsán termelődnek és születnek újjá. Az emberi történelem hajnalától kezdve egészen napjainkig, bármely fogyatékosságról is legyen szó, két alapvető fontosságú tényezőt kell figyelembe vennünk: egyrészt mi a vakok hátránya adott kultúra valláserkölcsi alapú felfogását a fogyatékossággal kapcsolatosan, másrészt a társadalom gazdasági-technikai fejlettségi szintjét.
Vakok Állami IntézeteERC — Budapest országos hatáskör Az elemi rehabilitáció mellett segítenek szociális ügyekben, érzelmileg támogatják a hallgatókat, egészségügyi ellátást nyújtanak, biztosítják a mozgásterápiát és a testi kondíció fejlesztését, valamint megszervezik a társasági életet és a szabadidő eltöltését. Média[ szerkesztés ] Az írást és az olvasást — többek között — a Braille-írás teszi lehetővé a vakok számára. Majdnem minden más, a vak emberek számára készült írásrendszer ezen alapul. Léteznek írógépek is ehhez az íráshoz — az elsőt Oskar Picht találta fel -ben. A számítógépek felszerelhetők Braille-kijelzőkkel és Braille-nyomtatókkal is.
Ezért gyakorta meg is gyilkolják őket. A "segítő" modellbe tartozók ellenben befogadják, gondozzák, gyógyítják őket.
Az első esetben a társadalmak önvédelmi reflexe lép működésbe a fennmaradás elemi szükséglete érdekében egyfajta "gazdasági racionalitásként". A második esetben a valláserkölcsi tradíciók bizonyulnak erősebbnek 3.
Ez bizonyítható azzal, hogy a csatában súlyos sérülést szenvedett harcost köztisztelet övezte Spártában. A korabeli történetírók által valós képet kapunk a görög emberek gondolkodásáról. Plutharkosztól tudjuk, hogy Spártában létezett egy hagyomány. Ha idétlen nyomorék volt, bedobták a Taügetosz Apothetai nevű szakadékába, azzal a meggyőződéssel, hogy nem előnyös sem a gyermeknek, sem az államnak, ha életben marad.
