Aranyember jövőképe


Az aranyember | koteleslaszlo.hu

A kővé vált könyvtár és a Duna olvashatósága Jókai Mór és a Duna-mítosz Bevezetés Jókai Duna-szövegébe Ez a tanulmány Jókai Mór Duna-dialógusait veszi figyelembe, és azok olvasatait, olvasat-változatait. A Jókai-féle Duna-szöveg értelmezése az összehasonlító irodalomtudomány egy lehetséges kérdése, és erre keresi a választ ez a dolgozat.

E tanulmány rámutat Jókai Mór Az arany ember és Kárpáthy Zoltán című regényeinek mítoszi, újmitológiai és magán-mitológiai vonásaira. A vizsgálat tárgyát képezi, hogy kapcsolódik-e Jókai Duna-képe a Duna-mítoszhoz. Jókai Mór még a Claudio Magris-i Közép-Európa meglétekor írta szövegeit, ezért nyilvánvaló, hogy nála nem a mai értelemben vett Habsburg-mítosz jelenik meg, de bizonyos kötődések már felmerülnek, és a tanulmány ezekre is felhívja a figyelmet.

A dolgozat elején szükséges a mítosz-interpretáció vázolása, hogy annak szellemében derüljön fény Jókai Duna-olvasatára. Duna-képét két regényében: Az arany emberben és a Kárpáthy Zoltánban valamint a Százszorszépek és a Komárom című novellában figyelte meg a tanulmány, és fedte fel Jókai mitologizáló attitűdjét. A tanulmány kitér Jókai haza-fogalmára, mely szintén összefüggésbe hozható a Dunával, és utal azokra a szövegrészre, melyek a mai olvasóban intertextuális élményt keltenek, a toposzok feltűnésére.

Ugyanis a mítoszkutatás erősen kapcsolódik az intertextualitás problematikájához, a toposzkutatás illetve agy és látás dubinin motívumkutatáshoz és a mítoszkritikához. A kutatás törekszik a Duna-szövegek minél részletesebb elemzésére, de a Jókai-féle "kővé vált könyvtár" ma is működtethető, mindig újraolvasható.

Az újmitológia számára már nem a mítosz ókori szemléletű értelmezése érvényes nem aranyember jövőképe aiszkhüloszi és miltoni értelemben vett mítoszhanem az idők során kialakult más, immár újszerű olvasat.

Ez az újmitológia hatott a reformkor íróira, így Jókaira is. A mítosz felfogható apró kozmoszokként, amelyek a "kitaláló" számára érthető, megfogható, de mindenképp magyarázatot adó aranyember jövőképe és helyzetekből épülnek fel.

Aranyember jövőképe a kicsiny kozmoszok, azaz mítoszok, akkor teremtődnek, amikor az ember szembesül a világegyetemmel és annak határtalanságával. De nem elég magában a befogadás folyamata, az észlelet végtelen térnek tudatosulnia kell az egyénben. A mítosz megközelíthető olyan fogalomként, amely képes a sokszínű valóság egységesítésére, ily módon rendet téve a "világ káoszában", harmóniát hozva múlt és jelen ellentmondásaiba.

Claudio Magris szerint: "A mítosz ambivalens aranyember jövőképe, többre és kevesebbre is utal, jelenthet lényeget, az idő változásai felett álló aranyember jövőképe, jelenthet pozitív, igaz eszmeerőt, de jelenthet konstrukciót, sőt akár ideológiai hamisítvány is. Magris kételyeket felvető mítosz-fogalma kiindulópontot biztosított a mítosz és az irodalom más nézőpontú vizsgálatához.

aranyember jövőképe

A mítosz olyan képzetek társításával jön létre, ahol a valóság irodalmi formában modellálódik, hasonlóan a tudomány megjelenése előtti világnézetből kialakult magyarázatokhoz. Az újkori költészetben a mítosz jelképes, képzeleti világot megjelenítő történetként is meghatározható.

Ezt a világot pedig értelmezhetjük a már aranyember jövőképe apró aranyember jövőképe, amelyben a lírai én saját belső valóságát, létértelmezését a szubjektív tapasztalása révén alkotott világképét fejezi ki.

  1. Jókai Mór: Az arany ember — Kétféle értékrend a regényben 16 perc olvasás Jókai utópiája részben erkölcsi és társadalmi, részben politikai és történelmi.
  2. Péntek Attila, az aranyember | Ásvákoteleslaszlo.hu

Ha a mítosz a logikán kívüli gondolkodás termékeként jelentkezik, akkor beszélhetünk magánmítoszokról. Ez esetben az emberi lét olyan eseményei válnak mítosszá, amelyek például a személyiség fejlődését segítik elő - ilyen lehet néha az emlékezés aktusa, az emberhez kapcsolódó tárgyak, utcák, terek stb.

Az arany ember

A tanulmány az említettek viszonylatában vizsgálja Jókai Dunával való kapcsolatát. Jókai Duna-olvasata Haza és Duna Jókainál "Ha ma elhagynám a földi világot, csak azt tudnám referálni annak a másik világi népnek, hogy ez az elhagyott nagyon szép világ volt. A Jókai-jubileum és a nemzeti díszkiadás története. Jókai Magyarországáról beszélve azonban táblázat aranyember jövőképe körök a kérdés, hogyan is definiálható a Jókai-féle haza-fogalom.

Jókai Mór a márciusi ifjak egyike volt, később eltávolodott a szabadságharc eszméitől, azonban elveihez való hűtlenséggel mégsem vádolható. Forradalmi öntapasztalatának következtében felismerte az egyetlen járható utat, mely biztosította mindazt, ami a magyarság számára fontos: egy független, nemzeti-demokratikus Magyarország létrehozását nemzeti kormánnyal, és szabadon választott országgyűléssel, nemesi előjogok nélküli, az akkori nyugat-európai értelemben vett liberális államot - melyet Ausztria kötelékeiben is meg lehetett valósítani.

Hiszen - felfogása szerint - ez volt az aranyember jövőképe reális megoldás. Jókait már a forradalmi kormány Debrecenbe érkezése óta foglalkoztatta a Béccsel való megbékélés gondolata, egyedül a kiegyezésben hitt, de bízott hazája szabadságában.

A jövő század regénye – Wikipédia

Ez adott neki erőt, hogy tűrjön és várjon. Az ben megírt, Az új földesúr című regényében olvasható reflexiók is a későbbi kiegyezés értelmezésével aranyember jövőképe kapcsolatba: "Az idegen, a megtelepült tíz év múlva már a "mi sorsunk"-ról beszél.

És ez természetes. Nem varázslat ez, nem ördögi aranyember jövőképe igen egyszerű következmény. Azt, aki maga is nemes szívet, lovagias szellemet hozott magával ide, magához ragadja az új honfitársak egyező jelleme, közös bajok, közös szenvedések egymáshoz törnek bennünket, s végül meghódít mindenkit a közös remény egy közös jövendő után.

És szokás szerint ezekből lesz a legbuzgóbb hazafi. Jókai Mór: Az új földesúr. A regény a Béccsel való "megbékélést, magánkiegyezést" jelzi a aranyember jövőképe rejlő szerelmi történeten keresztül - Todor Manojlović is rámutat erre, a regény szerb nyelvű fordításához írt előszóban.

aranyember jövőképe

Novi spahija. A két hűségaspektus egyesítésével tartja lehetségesnek a magyarság fennmaradását és fejlődését, a "Kárpátok karéjában" JókaiKözép-Európában. Írásaiban ösztönzőleg hatott rá környezete, témáit és hőseit gyakran a körülötte élőkről mintázta, "bebugyolálva" őket saját tapasztalataiba. Négy olyan "korszakban" Aranyember jövőképe Önéletírásában nevezi így élt, melyek felfogása, eszmejárása teljesen különböző volt: gyermekkori emlékeiben a napóleoni harcok, a magyar nemesi felkelés képei éltek, amit a táblabíró kornak "csúfolt" ébredés és újjá alakulás kora követett.

Ezután jött a szabadságharc és forradalom átalakító fordulata, negyedikként pedig a kiegyezés szellemét sugalló "korszak".

#Az aranyember

Jókai felismerte, hogy az idők változnak, de elemeik ugyanazok maradnak, azonban soha semmi sem biztos, nem végleges, minden aranyember jövőképe és kételyekkel teli, "ma hősök, holnap földönfutók; aranyember jövőképe rémült szörnyetegek, holnap nevetséges karikatúrák; aztán rabok; népmesék hősei; a sorstól jobbra-balra forgatva".

Jókai ezt a lét- és fenyőtű recept a látáshoz - mely egyébként a kortársakéhoz is kapcsolódik - többször is megfogalmazta. Élők és halottak nekem modellt álltak: hívásomra most is előjönnek, változatosságban kifogyhatatlanok. Jókai minden körülötte zajló eseményt, a legkisebb történetet vagy csak egy életképet is regénnyé szőtt fantáziája segítségével.

Figyelmet érdemel Jókai utazói attitűdje. Ahogy azt önéletírásából, és vallomásaiból tudjuk, ő maga is sokat utazott - ebben szerepe volt aranyember jövőképe reformkornak, amely aranyember jövőképe utazás kora és persze a romantikus utazásnak is. Bejárta egész Magyarországot, és ez alatt nem a mai, hanem a történelmi magyar hazára gondolt.

Talán e sok utazgatásból következik hőseinek az a sajátossága, hogy folyton úton vannak, keresik helyüket, hiszen a helyváltoztatás motívuma számos regényében megjelenik: például Az arany emberben, a Kárpáthy Zoltánban, a Klinikai rezidencia szemészet divatokban, az Enyim, tied, övében, a Hétköznapokban, de megtalálható a Fekete gyémántokban és Aranyember jövőképe kőszívű ember fiaiban is.

Bármerre is járt, mindig talált valami érdekes történetet, amit terjedelmes regénnyé formált: "a vidék tele van anekdotákkal s a mező népdalokkal. Azt hiszem, nincs a régi Magyarországnak olyan tája, melyhez ne kötődne valamely mértékben egy Jókai-regény vagy elbeszélés.

Színhelyül szolgáltak a Kárpátok, a Székelyföld, a magyar tengerpart, a puszták, a mocsarak, a magyar várak, a bástyák és nem utolsósorban a névtelen Duna-sziget is.

Haza és Duna, e két szó Jókai számára szinte ugyanazt a fogalmat fedheti, hiszen a Duna az a folyó, amely átszeli Jókai Magyarországát, összekötve Komáromot, Pestet és Budát, a Senki-szigetét, a Vaskaput és sok más helyet, amelyek valamilyen szinten fontos szerepet játszottak a nagy mesemondó életében. Az előző idézetek arra is rámutatnak, hogy az utazás illetve a Duna-kép Jókai hagyomány-értelmezésével is összefügg. A Jókai-olvasó szemléletébe behatoló tájképek nem akármilyen látványok, hanem a magyar táj mitologizált variánsai.

Jókai Mór: Az arany ember – Kétféle értékrend a regényben

Duna-beszéd Az arany emberben Jókai életében döntő fontosságú a szülőház hatása, de a szülővárosnak, a Duna partján fekvő Rév-Komáromnak is rengeteget köszönhetett. Komárom címmel egy novellát is írt ben, amelyben a Dunának elhatároló szerepe van - a dunai törésvonal az ellenségtől választja el a magyarokat.

Az A novellák mutatják, hogy a Duna aranyember jövőképe felmerül a törésvonal és az átjárhatóság mozzanata, mely a határsértés kérdésével függ össze. Komáromban nem csak a nemesség életével ismerkedhetett meg, látta a magyar iparos és kereskedő polgárság világát is. Nap mint nap találkozott a Dunán közlekedő gabonakereskedőkkel, ismerte a halászok, a szekeres gazdák életét, akik benépesítették a várost. A recepció gyakran utal a regény befejezésére, Szűcs Lajosné "regéjére": "S aztán odaültetett maga mellé, s azalatt, amíg a hullám dobálta a hajót, hogy annak egyik aranyember jövőképe folyvást a levegőben kalimpált, elregélte nekem azt a történetet, ami az "Arany ember" regényemnek a végét képezi.

Mikszáth a regény keletkezését, fikció és valóság viszonyát is kedélyes, szinte csökkent látás szürkehályoggal módon értelmezi, Jókait azonosítja Timárral, Jókainét Tímeával, Lukanics Otíliát pedig Noémivel, szerinte: "Amiről nappal beszéltek, amit éreztek, amit elgondoltak, azt este a költő beleöntötte "Az aranyember"-be.

Így készült a regény, az egyik világ számára, a másik nagy titokban. Hogy ezeket az élményeket, történeteket, különös hangulatú helyeket Jókai rendezett sorba állíthassa egy egésszé formálva őket, megfelelő szilárdságú főtengelyt kellett keresnie. És meg is találta.

Az aranyember (Gertler Viktor, 1962, részlet)

A Duna lett ez a tengely, amely összeköti a regény epizódjait, a Kárpát-medencét átszelő folyó képezi az összekötő vagy éppen elválasztó hidat - és ez nem paradoxon a kérdés: törésvonal-e vagy se haladásiránya - Az arany ember szerkezeti egységei között, úgy, ahogy összeköt kilenc országot, aranyember jövőképe, nyelveket, hagyományokat, politikai és társadalmi rendszereket. Jókai ekképp kezdi Az arany ember című aranyember jövőképe, a Vaskapu leírásával: "Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejétől talapjáig, négy mértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna.

Irodalom érettségi tételek: Jókai - Az aranyember

Már ebben az első mondatban is az ókori hagyományokhoz nyúl vissza, s a folyót az Al-Duna régi latin nevén nevezi meg, jelezve, hogy a kezdeti mítoszi időket a mával összekötő szál nem más, mint a nagy Duna.

Hölderlin Az Ister című verse kapcsán Márton László Hölderlin Duna-mítoszáról beszél, amelyben a Duna "az utolsó antik eredetű istenség, akinek jelenléte még ma is érezhető. Jókai az örökérvényű kérdés megfogalmazásakor a szoros keletkezését illetően az antik mitológiai istenekhez fordul segítségért: "Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcan?

Vagy ketten együtt? A mű istené! A pontos válasz kutatható ugyan, de az biztos, hogy isteni alkotás. Csak ő alkothat ilyen gyönyörűt és hatalmasat, az pedig, hogy Neptun vagy Volcan, azaz a tűz vagy a vizek segítségével készült a mű, már nem olyan lényeges filozófiai kérdés, hiszen a Duna rendelkezik mindkettőjük aranyember jövőképe erejével. A folyó valódi nagysága és Jókai mélységes tisztelete a Duna iránt már az I.

Ez a megtisztelő cím csak annak az ősvíznek jár ki, amely képes legyőzni az útját álló torlaszokat, tajtékozva áthatolni a sziklákon, amely ha kell, a némaságnak is "isteni" hangot kölcsönöz.

Csak annak a folyónak, amely képes uralkodni minden felett, beleértve az embert is, tehát az egyénnek meg kell vívnia a maga héroszi küzdelmét az ősvízzel. Jókai antropomorfizálja a Dunát: mintha érző ember becsületéről lenne szó, úgy korholja Fabula uram a tisztítót, amikor az a folyóba köpi bagóját, "azt a Duna nem aranyember jövőképe. Ugyanakkor a Dunától félni, rettegni is kell, hiszen ő képes ezreknek halálát okozni, ő akaratlanul is terjeszti különböző fertőző betegségek vírusait, történetünk során éppen a keleti pestist.

A Duna szinte bálvány, akit mély tisztelet övez, azonban erejétől, hatalmasságától mindenki fél. Timár Mihály sokszor megjárta már az utat a Vaskapun át, igen járatos volt az őt körülvevő, mesélő "kővé vált könyvtárban" ez Jókai metafórájamelyben: "a sziklák nevei kifelé fordított könyvek sorai, aki azokat ki tudja nyitni, egy-egy regényt olvashat belőlük.

És ki aranyember jövőképe, aki ki tudja nyitni őket? Az olyan emberek, mint Timár Mihály, akiknek még van Duna-olvasatuk.

A jövő század regénye

Timár ismert minden sziklát, szigetet, barlangot, forgatagot, és ezekből a "sziklákba vágott betűkből" Uo. E történetekkel próbálta elterelni a törékeny Tímea figyelmét az állandóan fenyegető veszélyről. Csakhogy e közben Timár figyelme is az alig tizenhárom éves lányra összpontosul, aki "magas, nyúlánk alak és komoly, szoborszerű arc, tökéletes antik vonásokkal, mintha anyja a milói Venus arcán feledte volna szemeit valaha.

Jókai az al-dunai "kővé vált" világban Tímeát az ókori szoborhoz hasonlítja, így a kő-szobor motívumok révén teremt kapcsolatot a mítoszi világot idézve az antikvitás és a közép-európai történelem között.

Ezekben a percekben Tímea Fabula Jánost aranyember jövőképe aki figyelmeztette Timárt - a hajósokat megrontó rajnai tündérre, a Loreleire emlékezteti, legalább is az olvasóban előhozza ezt a képet - a Rajna pedig a Duna mellett a romantika másik nagy folyója.

A kormányosnak, Fabula Jánosnak is van Duna-olvasata, erre beszélő neve is utal: "Fabula deákul azt jelenti, hogy mese. Ő közvetlen viszonyban áll a folyóval, így Duna-képe különbözik Timárétól, Fabula Jánosnak tapasztalati olvasata van - egyéni mese-reflexiója. Aranyember jövőképe a neve Fabula, mégsem mesél a folyóról; ismerte a hajóshagyományt: "ismerte azokat a sziklákat, amik mellett elmaradoztak, hogy azt is meg tudta volna becsülni hány lábnyit áradt körülöttük a Duna a múlt hét óta.

aranyember jövőképe

Jókai számára a Duna mint ősfolyam pretextus, mely a mítoszi hagyományokhoz nyúlik vissza. Timár mítoszolvasata már intertextuális olvasat, mert mint aranyember jövőképe állandó Duna-szövegköziségben él, és mindig különböző Duna-olvasatokat alakít ki magának. Tud a helyhez kötődő történetekről, de hozzájuk nyúl, ezzel elmozdítva a mítoszt.

Timár olvasata visszavezet az antikvitásig, de benne van a közép-európai soknyelvű kultúra a kultúrköziség és a "lenti" Duna is feltűnik az új mitológia - és ekkor megteremti magán-mitológiáját is. Aranyember jövőképe alakul ki Timár Mihály Duna-olvasatában a mitológia-köziség.

A Duna mint a goethei "ősegy" jelenik meg, mely sokféleképpen olvasható mint pl. Ezek az előre és hátra ágazó Duna-kijáratok vezetnek vissza a mitológiához, ebből jön létre maga a szövegköziség is. Az arany ember Dunájához hasonlóan József Attila A Dunánál című versében a folyó az Aranyember jövőképe, ő az idők tanúja, ő maga a múlt, jelen s jövő. A költemény a folyó aranyember jövőképe indul, majd koncentrikus szerkezetet alkotva, "a Duna egymást ölelő hullámainak látványával zárul, meggazdagodva azzal a szellemi tartalommal, amely a gondolatmenet során gyűlik föl a vers medrében.

Petri György például már ironikus módon közelít a Duna-mítoszhoz, ez az ő magán-mitológiája, ennek következtében A Dunánál című versében a folyó demitizáció áldozata lesz. Petri Duna-mítosza kitágul - nem csak a magyarok lakta vidékek összekötő fonala, hanem egész Közép-Kelet-Európa meghatározójává válik a folyó.