Pásztázó látás, Pásztázó látás, Szemtorna gyakorlatok • metalnews.hu


Összes pásztázó látás közül a szem tekinthető a legfontosabbnak, hiszen egy egészséges ember a külvilágból származó információk mintegy százalékát látása révén juttatja el az agyához.

Ez a legdifferenciáltabb, a legnagyobb hatótávolságú, a leggyorsabb adatátvitelt biztosító és a legnagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkező érzékszervünk. A világot elsősorban látásunkon keresztül értjük meg. Érdekes, hogy a világon használt nyelvek ugyan rendkívül sokszínűek és egymástól eltérőek, de közös bennük, hogy mindegyik nagyon képszerű.

Ehhez elég, ha csak a közmondásokat, szólásokat, hasonlatokat elemezzük. Az evolúció során érzékszerveink közül a látás alakult ki legkésőbb. A fény és a látás A fény elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a kb. Ez a tartomány pásztázó látás elektromágneses sugárzási spektrumnak pásztázó látás töredékét jelenti az pásztázó látás és az ultraibolya sugárzás között.

Pásztázó látás

Az pásztázó látás többsége ebből a szűk tartományból is csak a nm és nm közötti fényhullámokat érzékeli, ráadásul a spektrum érzékelése sem egyenletes. A legnagyobb hullámhosszúságúak a vörös színek, majd a hullámhossz csökkenésével a narancs, a sárga, a zöld, a kékeszöld, a kék színen keresztül az ibolya képviseli a legalacsonyabb hullámhosszúságot a látható tartományban.

A szem a zöld színnek megfelelő hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb. Helyesebben szólva: ezek az eszközök hőlátás az a szem felépítését.

Segédeszközbolt

A kamera optikája a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg. A szivárványhártya írisz a kamera fényrekeszével blende mutat analógiát. A szembogár pupilla megfeleltethető a blendenyílásnak. Az üvegtesti tér a kamera lencséje és a fényérzékelő elem közti távolságnak, pásztázó látás ideghártya retina pedig a fényérzékelő elemnek felel meg.

A látás biofizikája A szem két részből álló objektívvel rendelkezik. A külső és fontosabb lencséjét a szaruhártya corneaa belső — alakváltoztatásra képes — kisegítő lencséjét pedig a szemlencse képezi. A szaruhártya a külvilág felé zárja le a szemet. Feladata a környezetünkből érkező fénysugarak áteresztése, illetve elsődleges fókuszálásának elvégzése. A szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem közel százszázalékosan átengedi azt.

Rostjai a retina stratum ganglionare rétegében található nagy bipoláris idegsejtek axonjai. A rostok a retinában a látóidegfőhöz papilla nervi optici futnak össze, és a szemet annak hátsó pólusától milliméterre nasalis medialis irányban hagyják el, mint látóideg nervus opticus. A látóideg rostjai velőhüvelyesek myelinhüvelyesekde a velőhüvelyeket inkább pásztázó látásmint Schwann-sejtek alkotják, mivel a látóideg nagyon hasonló a központi idegrendszer pályájáihoz. A látóideg a szemüreget orbita saját csontos csatornáján canalis nervi opticikeresztül hagyja el, és az ellenoldali szemideggel egyesülve képezi a látóidegkereszteződést chiasma opticum a szemidegek részleges kereszteződését.

A szivárványhártya színe határozza meg a szem színét. A szivárványhártya nyílásának, a pupillának az átmérőjét a mit jelent a látás 10 százaléka izmok a szembe jutó fény erősségének függvényében akaratunktól függetlenül, reflexszerűen változtatják.

Segédeszközbolt, Pásztázó látás

Napfényben a pupilla szűk, kevesebb fényt enged a szembe, gyenge fényviszonyoknál a pásztázó látás mérete megnő, a szembe több fény jut. A pupillaméret változtatás célja nem a szembe jutó fény intenzitáskülönbségének a kiegyenlítése, hanem az, hogy sötétben minél fényérzékenyebb, világosban pedig minél élesebb látást biztosítson.

pásztázó látás

A pupilla átmérője normál állapotban 4 mm, de a fénymennyiség intenzitásának függvényében az átmérője 2 mm és 8 mm között, a felülete pedig arányban változhat. A szemlencse sugárizmai segítségével a lencse görbületét meg tudjuk változtatni úgy, hogy a szem képes különböző távolságban levő tárgyakra fókuszálni.

Segédeszközbolt - Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

A tárgyakról visszaverődő fényt a szaruhártya és a szemlencse együttműködése kicsinyített, fordított állású és valódi képként a szem hátsó felszínét borító ideghártyára, a retinára fókuszálja. Neurológiai szempontból látórendszerünk működése röviden a következő: a szemünket érő fény a retina látósejtjeit ingerelve először kémiai jellé, majd elektromos impulzussá alakul, amit a pásztázó látás rostjai agyunk látóközpontjába vezetnek.

pásztázó látás

A két szemünkkel látott kép egymástól kismértékben eltér, de ezt agyunk térbeli képpé alakítja át. Nézzük meg ezt a folyamatot kicsit részletesebben is!

Az emberi szem és a látás

A 0,3 mm átlagos vastagságú ideghártya tartalmazza a pásztázó látás és négy utánuk kapcsolt idegsejt-osztályt, valamint a látóideget, ami összeköti a szemet az aggyal.

A retina a központi idegrendszer közvetlen kiterjesztésének, az agy részének tekinthető. A retinán elhelyezkedő, fényt érzékelő kétféle receptort az alakjuk alapján csapnak és pálcikának hívjuk.

A mintegy millió pálcika biztosítja a szürkületi és esti fényben történő, valamint az oldalirányú, perifériális látást. A nappali fényben működő mintegy millió csap rövidebb és csonka kúp alakú, legnagyobb pásztázó látás kb. A pálcikák nem látnak színeket, de rendkívül érzékenyek, adott esetben akár foton érzékelésére is képesek.

A fényingerekre adott válaszidejük sokkal kisebb, mint a csapoké. A látóterünkben észlelhető gyors mozgások követéséről a pálcikák gondoskodnak. A csapok biztosítják számunkra a pásztázó látás látást.

Pásztázó lézer szemészeti stimulátor, SLCO-2

Ezt az teszi lehetővé, hogy három különböző pigment tartalmú csap létezik, így beszélhetünk vörös fényre, zöld fényre és kék fényre érzékeny csapokról. A színérzékelés fotokémiai úton jön létre. A csapok érzékenysége mintegy ezerszer kisebb, mint a pálcikáké. Pálcikák és csapok a retinán elektronmikroszkópos felvételen A látósejtek közel sem egyenletes eloszlásúak.

Látás plusz 7 mi ez

A szem optikai tengelyének vonalába, a látósugárba esik a mm átmérőjű sárga folt macula luteaahol a látósejtek koncentrálódnak, ettől távolodva sűrűségük fokozatosan csökken. A sárga folton belül található egy gombostűfejnyi, 0, mm átmérőjű bemélyedés, ahol a retina vastagsága mindössze 0,1 mm és ahol a látósejtek sűrűsége a legnagyobb.

pásztázó látás

A sárgafolt mikroszkópi pásztázó látás Ez a látógödör fovea centralis, vagy foveolamintegy csapsejttel rendelkezik és gyakorlatilag pálcikamentes.

Ha pásztázó látás fovea centralis metszetét erős mikroszkóp alatt nézzük, akkor a csapok méhsejtszerű elrendezésben, szorosan egymáshoz tapadva láthatók, ráadásul itt a csapok a retina egyéb helyein található csapokhoz képest is jóval vékonyabbak és sűrűbben helyezkednek el. A látógödöri látás teszi lehetővé az ember számára a kifinomult éleslátást, pl. Összehasonlításul a telihold képe a retinán kb.

Pásztázó látás Polimerek méréstechnikája | Digitális Tankönyvtár

A sárga foltban már pálcikák is vannak. A sárgafolti látás látószöge 3 fok a függőleges és fok a vízszintes síkban. Ugyan a sárgafolti látás is éles, de közel sem annyira, mint a látógödöri látás. A sárgafolt biztosítja számunkra az olvasást.

pásztázó látás

A foveától távolodva fokozatosan a pálcikák veszik át a látás szerepét. A receptorok és a látásélesség eloszlása a retinán A mm átmérőjű látóideg mintegy egymillió idegszálat tartalmaz. Ha ezt összevetjük a csapok és pálcikák számával, akkor megint előbukkan az analógia a mai, veszteséges képtömörítést végző digitális fényképezőgépekkel, hiszen a retinában információtömörítés jön létre.

pásztázó látás

A receptorok által rögzített kép tömörítése azonban nem pásztázó látás. A központi mélyedésben minden csapsejthez külön kimenő idegszál csatlakozik, vagyis itt nem beszélhetünk tömörítésről, a retina perifériáján viszont akár kétszáz receptorból származó összesített pásztázó látás továbbít egy idegrost. Itt tehát már igen jelentős a tömörítés. Másként megfogalmazva a retina nemcsak érzékeli a fényt, hanem elvégzi a látott kép előfeldolgozását.

A retina idegsejtjei a keresztirányú összeköttetések révén érzékelik az egymás melletti receptorok intenzitáskülönbségének a mértékét.