Látási problémák az első osztályosoknál

Amikor értelmi fogyatékosokról van szó, ezt könnyen elfogadja a környezet, de mikor normál vagy átlag feletti értelmi képességekkel rendelkezô gyerek nem boldogul az iskolában, mind a szülôk, mind a pedagógusok értetlenül és tehetetlenül állnak a probléma elôtt. Nem a gyermek eszével, szorgalmával van baj, hanem az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükséges alapfunkciók egyikének-másikának fejletlensége okoz nehézséget.

Az iskoláskort elérve, egyes készségek még nem jutottak a szükséges szintre. A jelenség hátterében sok, egymásra épülô ok húzódik meg. A születés elôtti, alatti vagy utáni, és kisgyermekkori betegségek, sérülések a leggyakoribb és legismertebb kiváltó tényezô ezek közül. Lehetnek egyéb traumák vagy biokémiai, genetikai eltérések a háttérben, melyek nyomán kialakult apró, csak mûködésben megmutatkozó idegrendszeri zavar jelentkezik.

Az ingerszegény környezet is szerepet játszik a tünetegyüttes kifejlôdésében. Az írás, olvasás, számolás a különbözô képességek látási problémák az első osztályosoknál készségek együttmûködését kívánja. A szemmozgás és a kéz finommozgásának összehangolása csak egyik, bár igen fontos része a teljesítménynek.

A gyermeknek többek között össze kell egyeztetni a hang akusztikus képét a hang beszédmotoros emlékképével és a betû vagy szám vizuális képével is, látási problémák az első osztályosoknál képet kell alkotnia, és kezének finom mozdulataival megjeleníteni mindezen mûködések eredményeképpen a betûket, szavakat, mondatokat, számtani mûveleteket.

Bármely ponton fellépô nehézség az egész teljesítményt bizonytalanná teheti. Egyre szélesebb körben ismert, hogy megfelelô fejlesztésse l korrigálható a probléma, és nem kell a gyermeknek évekig elhúzódó iskolai nehézségekkel küzdenie.

Legtöbbször az óvodában, iskolában vagy a családban is lehetôség lenne a részképességkiesések, elmaradások felismerésére és megfelelô fejlesztéssel történô korrigálására, ha a pedagógusok rendelkeznének a szükséges ismeretekkel.

Asztigmatizmus okoz a betegség a gyermekek, kezelt vagy nem, az előrejelzés

Az óvodákban és iskolákban dolgozó szakemberek képesek diagnosztizálni és megfelelô terápiával csökkenteni illetve megszüntetni a tüneteket, megelôzni a tanulási rendellenességeket, és nem kell minden esetben fejlesztôpedagógushoz, logopédushoz vagy pszichológushoz fordulni. A megfelelô ismeretekhez tartozik az is, hogy tudjuk meddig ér kompetenciánk.

Az első osztályosok látási normái, Az 1. Bakonyi Anna óvodapedagógiai szakértő, c. Persze a napirend változása is számít, de még inkább a másféle szakmai módszertan hatása.

Súlyosabb tünetekkel, elmaradásokkal mindenképpen érdemes specialistához küldeni a gyermeket. A kompetencia kapcsán meg kell említeni azt a problémát is, amely szakembereknél is gyakori.

Rendszeresen diagnosztizálnak szûrôvizsgálatok és egyéb tesztelések esetleg megfigyelések alapján óvodáskorú gyerekeket diszlexiásnak vagy tanulási zavarokkal küzdônek. A meghatározásban azonban hangsúlyosan szerepel, hogy olyan egyének nevezhetôk tanulási zavarokkal küzdôknek, akik a normális, átlagos iskolai oktatás során nem tudnak megtanulni írni, olvasni, számolni. Szakmai szempontból hibás addig tanulási zavart, diszlexiát, diszgráfiát vagy diszkalkúliát megállapítani, amíg a gyermek megfelelô szintû általánosiskolai oktatásban részt nem vett.

A szakmai szempont mellett a gyerek érdeke is azt kívánja, hogy óvodáskorban és az iskola elsô két évfolyamán a cimkézést elkerüljük. Természetesen fontos, hogy minél korábban felfigyeljen a környezet a gyermek esetleges részképességbeli elmaradásaira, de ezeket a deficiteket fejlôdési sajátosságként és a fejlesztés irányának megjelöléseként azonosíthatjuk csupán. Minél fiatalabb gyermekrôl van szó, annál kevésbé jogos bármely tanulási zavar diagnosztizálása.

Az óvodáskorban rohamosan fejlôdnek a szenzomotoros képességek, de igen egyenlôtlen is lehet szinvonaluk. Látási problémák az első osztályosoknál lemaradó funkciók egyik napról a másikra beérhetnek, különösen, ha a gyermeknek megfelelôen stimuláló környezetet biztosítunk.

A tanulási zavarok tünetei A tanulási zavarok tünetei két fô csoportba sorolhatóak, teljesítmény- és viselkedésbeli jellegzetességeket különíthetünk el.

A tanulási nehézségekkel küzdô gyermek figyelmetlen, könnyen elterelhetô, munkái rendetlenek, rajzai csúnyák, összerendezetlen, ügyetlen ajánlások a jó látáshoz mozgása.

Beilleszkedés:)

Teljesítménye ingadozó. A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítménydeficit nyomán fejlôdnek ki. A sok kudarc, megnemfelelés, a környezet felôl érkezô negatív értékelés az amúgyis nyughatatlan, szétszórt gyermeket agresszívvé teheti.

Más esetben szorongóvá, visszahúzódóvá válhat, tétova és bizonytalan lesz. A tanulási rendellenességeket legtöbbször részképességkiesések, egyes területeken történt fejlôdésbeli elmaradások okozzák. Sok esetben valóban csak megkésett fejlôdésrôl van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött.

Igen gyakori tünet az egyensúlyérzékelés zavara és a bizonytalan testséma.

Hogyan tanítsuk meg a gyermeket, hogy ferdén írjon?

A gyermek mozgása összerendezetlen, ügyetlen. Nem tud felmérni alapvetô térbeli távolságokat, viszonyokat.

Mezőgazdaság Hogyan tanítsuk meg az első osztályosokat a megfelelő írás és olvasásról? Az első osztályosok írásbeli és szóbeli beszédének fejlesztésére szolgáló módszertani módszerek Hogyan lehet növelni a gyermek műveltségi szintjét és megtanulni diktációk írását hibák nélkül Az iskolai teljesítmény egyik legfontosabb mutatója a diktálási készség. De előfordul, hogy egy gyermeknek nehéz megbirkózni ezzel a látszólag egyszerű feladattal. Van-e valamilyen módszer a diktációk írásának megtanulására? Hogyan lehetne növelni az írástudást, megtanítani írni hiba nélkül, és nem akadályozni a tanulás vágyát?

Bonyolultabb mozgásformációkat nem képes pontosan végrehajtani. Gyakorta megbotlik, elesik. A koncentrációs képesség gyengesége kisgyerekkorban a mozgás terén jól megfigyelhetô. Nem tájékozódik megfelelôen a saját testén.

Alapvető ismeretek

Nem tudja, milyen az, ha a bal lábát keresztbe teszi a jobb lába fölött, milyen a karkulcsolás. Hátát nem tudja homorítani-domborítani, stb.

Gyakori a kézfej nemmegfelelô tartása, a szabálytalan ceruzafogás. Nagyon fontos tünet a téri orientáció zavara. A téri tájékozódásban a saját test a kiinduló pont, a gyermek saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetôvé a fent-lent, jobb-bal irányok megkülönböztetését. Amennyiben ebben zavar keletkezik, nem csak az olvasásban és írásban léphetnek fel problémák, hanem a számolási mûveletek is nehézségekbe ütközhetnek.

A tünetek jelentkezhetnek akár a balról jobbra való írás folyamatosságában, akár az iránytartásban, sorvezetésben, betûk számok, mûveletek felcserélésében. A nagy és finommozgás koordinációjának zavara, vagy fejletlensége feltûnik általában már az óvodás korban. A finommozgások fejlôdésének egyik legdöntôbb szakasza a 6 éves kor körüli idôszak.

Osztályviták erkölcsi dilemmákról | OFOE

A gyerekeknél látási problémák az első osztályosoknál, hogy ez a fejlôdés milyen ütemben halad. Sokszor csak az elsô iskolai év végére alakul ki a helyes ceruzatartás. Sokuk görcsösen tartja az íróeszközt, nehézséget jelent számukra az egy sorban való maradás, a megfelelô vonalvezetés.

Percepciós zavarként társul a motoros deficitekhez az alakfelismerési zavar, térbeli relációk helyes felismerésének nehézsége. Mutatkozhat gyenge ritmusérzék, gyakori az amuzikalitás, a nyelv alapvetô ritmusát, zeneiségét nem érzékeli a csökkent látást nevezzük, s ez a szótagolásnál, elválasztásnál jelentkezhet problémaként.

Elôfordulhat a rossz beszédhang megkülönböztetô képesség.

Mi az asztigmatizmus?

Ez összefüggésben van a hallási figyelem fejletlenségével, a hanganalizálás gyengeségével. Ez alapjául szolgálhat a zöngés-zöngétlen hangok nemmegfelelô differenciálásának.

Sok tünet mögött az idegrendszeri feldolgozásnak a szokásostól eltérô módja, elmaradottsága állhat.

A gyermek csak az egyszerre jelenlévô ingereket tudja hatékonyan feldolgozni, az egymásutániság felépítése nehézséget jelent. Sorbarendezési problémái lehetnek. Nehezen tanul meg szó szerint verseket, egymás után következô utasításokat nem tud követni. Elôször meghökkentô, milyen kevés kapcsolat látszik némely fentleírt funkciókiesés, és az iskolai munka között, de ha alaposan elemezzük a jelenségeket, egészen könnyen érthetôvé válik a kapcsolat, és ezzel a gyerek problémája látási problémák az első osztályosoknál.

A jogsértések száma korán arra a tényre, hogy alakul a gyermekek asztigmatizmus homályos látás tárgyak.

A tanulási zavarok felismerése Már az óvodáskorban felfigyelhet a környezet a gyermek hiányosságaira. A megfigyelések alapján következtetni lehet a deficites képességre. Támpontok a gyermek megfigyeléséhez: 1. Rendezetlen, bizonytalan mozgás - egyensúly, térorientációs és testséma problémák.

• Régi látás recept
• Visszatérés a kezdő lapra!
• Az iskola nem csak új cimborákat, de új kötelezettségeket is hoz a kicsik életébe.

Kialakulatlan oldaliság - testséma és térorientációs zavar. A gyermek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat, még akkor sem, ha bemutatják neki - testséma, térorientációs zavar, elmaradás a nagymozgások szintjében. Figyelmetlenség - belsô rendezetlenség, az egymásutániság felfogásának nehézsége, elterelhetôség, összefüggésben lehet az egyensúlyrendszer gyengeségével.

Account Options

Rossz ceruzafogás - testsémazavar, finommozgási nehézségek. Kusza rajzok, elmaradott rajzszint, a rajzolás elutasítása - térorientációs zavarok, a finommozgás fejletlensége. Artikulációs problémák - beszédhang-megkülönböztetési nehézségek, sorbarendezési problémák.

A pedagógus néhány egyszerû eljárással megbizonyosodhat megfigyeléseinek helyességérôl. A vizsgálatok megfigyelésjellegûek, a gyerekek teljesítményét korosztályukhoz illetve társaikhoz viszonyíthatjuk. A legtöbb eljárás csoportos játék, torna közben is alkalmazható, nem kíván elkülönítést, de ha csak így van módunk a gyermek megfigyelésére, számolnunk kell ennek torzító hatásával. Egyik oldalról, a gyerek jobban teljesíthet, mert a társak utánzása, követése segíti.

Finom és durva motorika

Elôfordulhat, hogy amikor egyedül kell a feladatokat elvégeznie nem képes ugyanolyan szinten teljesíteni. Másrészrôl sok kisgyermek csoportos feladatok esetén nem eléggé motivált, és személyes kontaktusban sokkal jobban tud teljesíteni.

Ezért a legszerencsésebb, ha többször különbözô helyzetekben figyeljük meg a gyermekeket. Testséma - Mozgásutánzás karemelés, lábemelés, fejkörzés, csuklókörzés, látási problémák az első osztályosoknál, cicahát-kutyahát, törökülés - Mutasson a kérdezett testrészre a gyermek fej, kéz, láb, szem orr, fül, nyak, homlok, ál, csukló, könyök, hónalj, váll, térd, boka, ujjak megnevezése - Mutassa meg a testrészeket társán, játékmackón.

Az oldaliság kialakulása normális esetekben is elhúzódhat az iskolás évekre, de ez nem feltétlenül okoz komolyabb nehézségeket. A dominancia megerôsödése azonban jelentôsen segíti a térorientációs képesség fejlôdését, ezért kiemelten fontos ismernünk a gyermeknek etéren éppen adott fejlettségi szintjét.

Óvodáskorban elsôsorban a domináns kéz nyújthat támpontot, így a kezesség megállapítása igen fontos része a tanulási zavarokra való hajlam vizsgálatának. Kezesség - Ujj és karkeresztezés - a domináns ujj illetve kéz van felül. Térorientció - Utasítás szerint különbözô téri irányokban mozog a gyermek elôre, hátra, jobbra, balra, fel, le.